Nem számszaki, hanem szöveges előrejelzése a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek: 2006 második felében elkerülhetetlenül hozzá kell kezdeni a kiigazításhoz, az államháztartás modernizálásához. Az szinte mindegy is, hogy milyen jogi feltételeket teremtenek meg hozzá még a választások előtt, az nem mindegy, hogy a végeredmény 2008-ban milyen lesz. Akkorra kell az eurozónához való csatlakozás feltételeit teljesíteni. Tehát az lényegtelen is, hogy akár a pótköltségvetés eszközével él majd a 2006-os új kormány, csak az nem mindegy, hogy elindul-e a kiigazítás. Melyről Vértes András, a GKI elnöke magánvéleményeként közölte, hogy mértéke elérheti a GDP egy százalékát. Praktikusan pedig arra van szükség, hogy reálértékben a kiadások nem nőhetnek három éven keresztül, hogy valóban megfeleljen a gazdaság az eurozónához való csatlakozás kritériumainak.
A GKI Rt. szeptember 21-én ismertette a nyilvánossággal a pár nappal korábban véglegesített 2005-2006-os prognózisát. Abban a trendek, megállapítások változatlanok, ám az elmúlt egy-két napban az Eurostat miatti elszámolási polémia és a hétfőn módosított alapkamat bizonyos korrekciókat szükségessé tett. (Az autópálya-eladásból származó összegeket nem lehet figyelembe venni az ESA-deficit számításánál - érvelnek az uniós szakemberek. Az alapkamatot 6 százalékra csökkentette a Monetáris Tanács.) A hiány a tavalyi 4,9 százalékról 2005-ben 3,9 százalékra csökken, de ez tartós megtakarítások helyett főleg egyszeri bevételek, illetve 2006-ra tolt kifizetési kötelezettségek "eredménye". Ugyanakkor a 3,9 százalék az Eurostatra való tekintettel a GDP körülbelül 5 százalékát teheti ki.
Viszonylag általános érvénnyel korrigálhatta pozitív módon májusi előrejelzését a gazdaságkutató, s csak egy ponton, a munkanélküliség adatára vonatokozóan tűnik úgy, hogy kedvezőtlenebben a kilátások. A cég adatai szerint az idei 3,9 százalékos növekedést jövőre 4,1 százalékos követheti, az ipari termelés bővülése 4 százalékos az idén, 5 százalékos jövőre, az építőipar 8 százalékkal szerepel az idei prognózisban és 10 százalékkal a jövő éviben - itt jelennek meg az autópálya-építés adatai.
Voltaképpen az olajsokk az, amellyel kénytelen a világ is másként számolni, mint ahogyan azt pár hónapja még gondolni lehetett. Lényeges azonban, hogy olajválság nem következett be, s nem érintette érzékenyen a világot a kialakult helyzet. Jellemző, hogy továbbra 1,6 százalékos növekedést számolnak az eurozónában, 1 százalékosat Németország esetében. A GKI is osztja azt a megállapítást, hogy az olajár tartósan magas marad, az idei éves átlagos 55 dollárhoz képest jövőre 60 dollár lesz.
Átlagosan 3,8 százalékos idei infláció várható a GKI számításai szerint, továbbá a 2006-os éves átlagos 2-2,5 százalék "hátterében" az áll, hogy a tavaszi hónapok végére 2 százalék alá megy a havi index, s a második félévben lesz a 2,5-3 közötti sávban. Számolni lehet azzal, hogy a hatósági áremelések során nyomon követi a kormányzat a világpiaci tendenciákat, s 15-20 százalék körüli gázdrágulással kalkulálhatnak a fogyasztók. Ennél jóval szerényebb áramár-emelkedést lehet valószínűsíteni. A bruttó keresetek az év egészében 9 százalékkal bővülnek. A nettó kereset ennél gyorsabban nő, a reálbér 6 százalékkal emelkedik. A GKI azzal kalkulál a jövő évet tekintve, hogy a bruttó keresetek 5-5,5 százalékkal, a nettó bérek 6-6,5 százalékkal, a reálbérek 4 százalékkal nőnek. Az egyensúlyi szempontok azonban mérsékeltebb jövedelemnövekedést indokolnának. A gyermektámogatás átrendeződik, reálértéke - a nyugdíjhoz hasonlóan - 3-4 százalékkal emelkedik.
