Mennyit hoz az Olimpia: óránként két és félmilliárdba kerül a nyitóünnepség

Az országok gyakran hatalmas összegeket költenek az Olimpia propagálására és megrendezésére. A kormányok és az Olimpia szószólói mindig a gazdasági és a társadalmi előnyökre hivatkozva reklámozzák a játékokat, de a várt hatás korántsem biztos.

Nem kivétel ez alól a londoni Olimpia sem, melynek költségei 10 milliárd font (376 milliárd forint) fölött tetőztek. De míg a költségeket viszonylag könnyű becsülni, addig a haszon gyakran nem kézzelfogható értékként vagy az építkezések multiplikátor hatásaként jelentkezik. Bár a sajtó bírálta, hogy a nagy recesszióban milyen mértékben költ az állam közpénzt a játékok finanszírozására, azon érv is megállja a helyét, hogy ez pont akkor adott Keynes-féle lökést a szigetország gazdaságának, amikor annak arra éppen a legnagyobb szüksége volt.

Szuperzöld lesz az Olimpia

London is gőzerővel készül a megmérettetésre: többek között azért is, mert négy éve Pekingben kapkodó környezetvédelmi intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy a körülmények megfelelőek legyenek - az első perctől kiemelten kezeli a fenntarthatóság kérdését. Az egyik legfontosabb ígéret, hogy a lehető leghatékonyabban kezelik az olimpiai falu megépítésének emberi és környezeti hatásait. Az építkezés kezdete előtt kiadták a Környezetvédelmi Nyilatkozatnak nevezett jelentést, amely a falu várhatóan jelentős környezeti hatásait és az azok kezeléséhez szükséges eszközöket tartalmazza. Szerepelnek benne zajvédelemre, vízminőségre, közlekedésre és a levegő minőségére vonatkozó szabályozási tervek. A jelentés részeként számos vizsgálatot folytattak, hogy átfogóan felmérjék a terület aktuális állapotát. Állandóan mérik a zaj- és porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig a hivatalos weboldalon közlik. Ha a megengedettnél magasabbra szökik az érték, a kerületekkel közösen kidolgozott intézkedéseket vezetnek be, amíg csökken a szennyezettség. A vízvédelem fontos része, hogy a felhasznált vegyszereket, olajokat a természetes vizektől elzártan tárolják. Ezenkívül a vízi sportok során a medencéből kifröccsenő vizet egy csőrendszer elvezeti, és WC-öblítésre használják majd fel.

A londoni Olimpia durván 10 milliárd fontnyi befektetése elsősorban a brit építőipart ösztönözte. Az eddigi legdrágább Olimpiát Peking rendezte, ahol a számla - átszámítva - mintegy 25 milliárd fontra (mintegy 1000 milliárd forint) rúgott - írja Sverrir Sverrisson, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

John Arnitt, az Olimpiai Megvalósítási Hatóság elnökének bejelentése szerint az olimpiai falu létesítményeinek 98 százalékát brit vállalatok kivitelezték. Ez önmagában 6 milliárd fontot és 1400 pályáztatott szerződést jelent. A Londoni Olimpiai Falu a város keleti részén 246 hektár földterületen fekszik, ahol több mint 200 épületet kellett lebontani, és helyettük 4 állandó sportlétesítményt felépíteni.

Az Olimpia után a falu lakóépületeit azok a befektetők veszik tulajdonba, akik durván 935 millió fontot fizettek azért, hogy belőlük a falu helyén 2818 lakásból álló lakóparkot hozhassanak létre. A lakóingatlanok kialakítása további munkahelyeket teremt a szigetországban. Várhatóan összesen 75 000 céggel kötnek pályáztatás útján szerződést a 2012. évi nyári Olimpiával kapcsolatos valamilyen munkavégzésre.

10 000 db ideiglenes illemhely készült el az olimpia idejére. A londoni Olimpia során mintegy 200 000 fő szerződéses munkavállalót, fizetett alkalmazottat és önkéntest foglalkoztatnak. Becslések szerint a megnyitó és a záró ünnepség megrendezése óránként durván 6 750 000 fontba, azaz több mint két és fél milliárd forintba kerül.

A londoni Olimpia biztonsági felügyeletét a G4S (GFS) biztonsági cég látja el. A cégnek ehhez jelentősen, 10 000 fő ideiglenes munkavállalóval kell bővítenie létszámát. A becslések szerint egyedül a biztonsági felügyelet ellátására aláírt szerződés 200 millió font árbevételt termel a G4S számára, így a cég éves forgalma idén 2-3 százalékkal megemelkedik.

A Reckitt Beckiser Csoport (RB) tulajdonában álló Durex az olimpiai faluban elszállásolt 16 000 sportoló között 150 000 db gumióvszert oszt ki. Egy sportolóra tehát durván 9 óvszer jut. Összehasonlításképp: a 2010. évi vancouveri téli olimpiai játékok alatt a 7 000 sportolónak kiosztott 100 000 gumi kevésnek bizonyult. A Rio Tinto (RIO) szállította a fémet az idén kiosztandó 4700 olimpiai éremhez. Korábban a RIO szállította a 2002. évi téli Olimpia érmeinek fémanyagát, a konkurens BHP Billiton (BHP) pedig 2008-ban Pekingben kapott szállítási szerződést.

A számos neves sportolót támogató Nike (NKE) részvényeinek árfolyama átlagosan 25 százalékkal emelkedett az elmúlt 6 nyári Olimpia idején dacára annak, hogy a cég nem olimpiai szponzor. Hasonló az Adidas (ADS) helyzete is, amelynek árfolyama az elmúlt 4 nyári Olimpia alkalmával átlagosan 12 százalékkal gyarapodott. Az Adidas a London2012 partnere, de nem nemzetközi támogató. Az olimpiai falu tőszomszédságában (3 000 négyzetméteren) épül meg a világ legnagyobb, összesen 1500 főt befogadó McDonald's (MCD) étterme. Az MCD értékesítési tervében 50 000 db Big Mac, 100 000 adag sült krumpli és 30 000 fagylaltos turmix (shake) szerepel.

A 11 nemzetközi szponzor durván 50 millió dollárt fizet az Olimpiai Bizottságnak a "Globális Olimpiai Partner" címért. A szponzorok a díjon felül a játékok alatt a sportolókat és a dolgozókat árukkal/szolgáltatásokkal látják el. A mennyiségekről annyit, hogy az olimpiai falu fogyasztása kenyérből várhatóan megközelíti a 25 000 veknit, burgonyából a 232 tonnát, húsból meghaladja a 100 tonnát, tejből eléri a 75 000 litert. Az Olimpia közönségének, sportolóinak, személyzetének és önkénteseinek várhatóan 13 000 000 adag ételt fognak felszolgálni.

Nyilvánvaló, hogy az Olimpia, mint esemény számos ágazatra közvetlenül és közvetve egyaránt hat. A szolgáltatás, a turizmus, a közlekedés és az építőipar a leginkább kézenfekvő példa - zárja elemzését Sverrir Sverrisson, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

Nem mindenki örül az Olimpiának

A YouGov egy friss kutatásának adatai alapján úgy tűnik, az országban és a fővárosban élők körében megosztott a sportesemény fogadtatása. A londoniak 48 százaléka érdeklődik a játékok iránt, 49 százalékuk viszont nem, az országos adatok szerint a britek 45 százaléka mutat érdeklődést, 53 százalékukat azonban nem hozza lázba az olimpia. Csak a megkérdezettek mintegy fele gondolja azt, jó döntés volt, hogy London pályázott a játékok megrendezésére, és szintén csupán 50 százalék körüli azok aránya, akik szerint a város számára hasznos a sportesemény. A fejlesztések ellenére a londoniaknak csak 35 százaléka bízik abban, hogy tényleg javulni fog az infrastruktúra, míg 49 százalékuk egyáltalán nem bizakodó. Országosan tízből közel hárman remélik a pozitív változást, 46 százalék viszont nem hiszi, hogy London tömegközlekedése fejlődni fog az olimpiának köszönhetően. Hasonlóan negatív a közvélekedés az olimpiának a sportolási szokásokra gyakorolt hatása tekintetében. A Londonban élők 51, az ország lakosainak 55 százaléka szerint a játékok megrendezése nem fog több embert mozgásra ösztönözni, és így a közegészségügy sem fog javulni ennek hatására.