Felmerül a kérdés: mik az Európai Unióba vetett bizalom régiós trendjei, és mik a magyar sajátosságok?

Az EU 2004-es bővítése minden vizsgált országban a bizalom erősödéséhez vezetett, a 2008-as pénzügyi válság pedig annak romlásához (ez esetben Szlovákia kivétel). A menekültkrízis régiós szinten óriási bizalomvesztést hozott magával, a Covid-válság pedig – az EU-s bizalom szempontjából – javulást hozott. Az energia válság uniós kezelése a vizsgált országok többségében javította az EU iránti bizalmat, hiszen bebizonyosodott, hogy az EU, ha (közel) egységesen lép fel, jelentős erőt képvisel.

Bár 2004-ben az osztrákok nálunk sokkal kevésbé, a románok pedig jelentősen jobban bíztak az Európai Unióban, az elmúlt 20 évben erős konvergencia figyelhető meg az adatokban. Mára mind a négy országban a lakosság megközelítőleg fele bízik az EU-ban. Az idő előrehaladtával tehát az országspecifikus attitűdök jelentősége csökkenni látszik. A magyarok bizalma pedig – bár ingadozott az előző két évtizedben – lényegében a 2004-es szinten áll, dacára az EU elleni kormányzati kommunikációnak.