A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban, jelentős összegeket mozgósítva, elsősorban infrastruktúra támogatására. Ukrajna számára ezzel az a probléma, hogy kizárólag hitel formájában érkezik a pénz, viszont kedvező kamattal (0,25 százalék és 3 százalék között) és hosszú futamidővel (20-30 év, amely a háború befejezése után fog aktiválódni).

Világbank: 2022 óta 4,56 milliárd euró, főként az Ukrajna Támogatási, Helyreállítási és Reform Alapján (URTF) keresztül, amely infrastrukturális és szociális projekteket finanszíroz.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): 7 milliárd euró, amely az energetikai, közlekedési és magánszektorbeli beruházásokra fókuszál.

Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró, főként közlekedési és lakásépítési projektekre.

Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró, szociális infrastruktúra és menekültügyi programok támogatására.

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró, amely széles körű infrastrukturális és gazdasági helyreállítási projekteket fedez.

Ki fogja finanszírozni Ukrajna helyreállítását a jövőben?

Ukrajna jövőbeni újjáépítésének folyamata még sok kérdést vet fel. Nincsenek még részletes, végleges tervek arról, hogy pontosan hogyan fogják újjáépíteni az országot, vagy mely területeket részesítik előnyben. Jelenleg csupán kisebb projektek léteznek, ahol egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: például Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. Azonban ezek a tervek sem véglegesek.