A leginkább érintett Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és Kijev megyékben a károk 72 százaléka koncentrálódik, miközben az ukrán kormány már 100 ezer objektum helyreállítását végezte el. Hogyan finanszírozható az ilyen mértékben lerombolt ország helyreállítása, és melyek, az ehhez vezető legfontosabb lépések?
Mennyibe kerül az újjáépítés?
A Világbank RDNA4 jelentése alapos képet ad az orosz-ukrán háború pusztításának pénzügyi vetületéről: a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke 176 milliárd dollár, amely az infrastruktúra, a gazdaság és a társadalmi rendszerek széles körét érinti. A legjelentősebb veszteségek a lakásépítési szektorban (az összes kár 33 százaléka) mutathatók ki, ami jól tükrözi a civil lakosságot ért közvetlen csapásokat. Ezt követi a közlekedési infrastruktúra (21 százalék), melynek sérülései akadályozzák a mobilitást és a logisztikai folyamatokat. Az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazat (12 százalék) is súlyos károkat szenvedett, különösen a gáztranzit leállítása után az ukrán gázkitermelő létesítmények elleni célzott támadások miatt. A kereskedelem és ipar (10 százalék) is érintett, hiszen a termelés kiesése gazdasági visszaeséshez vezet. A mezőgazdaság sem kerülte el a veszteségeket, főleg a keleti régiókban, ahol a termőföldek és az agrárinfrastruktúra súlyosan károsodott.
A teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszerek újjáépítését – a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre. Ez az összeg dinamikusan változhat, hiszen a háború elhúzódása vagy új infrastrukturális célpontok támadása tovább növelheti a károkat.