A szakirodalomban jól dokumentált, hogy a magasan képzett munkaerő emigrációjának milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak az anyaország, illetve a fogadó ország gazdaságára. Az agyelszívás szinte azonnal érezteti negatív hatását az anyaországban: bizonyos szakemberekből hiány lép fel, ami az egész iparág, közvetve pedig más szektorok fejlődésére is negatívan hat. Ezenkívül másodlagos hatásként jelentősen növeli az otthon maradt képzett munkaerő bérköltségét. A fogadó ország gazdasága ezzel szemben általában jelentősen profitál a magasan képzett külföldi munkaerőből.
Az agyelszívás 11-30 százalék közötti lehet
Azért, hogy pontosabb képet kapjon a modern államok versenyképességét egyik legjobban meghatározó szektor, az IT-ipar, azon belül is a magasan képzett orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők emigrációjának mértékéről, a Corvinus kutatója a GitHub szoftverfejlesztési online platformon elérhető adatokat elemezte a nagyjából 45 000 elérhető fejlesztői profil alapján. Egészen pontosan az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők 2021 februárjában a GitHubon szereplő geolokációs adatait hasonlította össze a 2022 novemberében látható adataikkal.
Az adatokból az látszik, hogy 2022 novemberére nagyjából az orosz szoftverfejlesztők 11 százaléka, a fehérorosz fejlesztőknek pedig a 16 százaléka biztosan elhagyta anyaországát és külföldön telepedett le. Ezeknek a fejlesztőknek már más ország van beállítva lakóhelyként a GitHubon. A korábban Oroszországban és Fehérországban élő fejlesztőknek pedig egy másik jelentős csoportja elrejtette lokációját a platformon. Ha őket is az emigráltakhoz számítjuk, Wachs úgy becsüli, hogy összesen az aktív orosz szoftverfejlesztők 28 százaléka, fehérorosz társaiknak pedig 30 százaléka hagyhatta el országát. Ugyanebben az időszakban a háború által nem sújtott környező országokból mindössze a szoftverfejlesztők 8 százaléka költözött tartósan külföldre.
