Megszorításokkal kell számolni az unió 2020-2027 közötti új Közös Agrárpolitikájában (KAP). Miközben a brit kilépés bevételkiesést okoz, a közös védelmi politikára, a biztonságra és a migrációs problémákra többet kell költeni – mondta az illetékes uniós biztos.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Négy fontos téma, a biztonság, a gazdasági fejlődés és versenyképesség, a szolidaritás és a fenntarthatóság köré épül az unió költségvetése – húzta alá Günther Oettinger a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélése után. Megfogalmazása szerint a tagállamoknak ezek megvalósíthatósága érdekében bizonyos megszorításokat el kell majd fogadniuk, amelyek főként a Közös Agrárpolitikát és a kohéziós pénzeket érintik.
KéP: Fotolia
Olyan új politikák többletfinanszírozására kell számítani, mint a közös védelmi politika, a biztonság és a migráció, amelyekre a jelenlegi hétéves periódusban kevesebb pénz jutott. A források megnyirbálása azonban a biztos szerint nem érheti el a 15 százalékot. Ugyanakkor az EU költségvetése továbbra is a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és az innovációra kíván fókuszálni, miközben az elkövetkező évtized legfontosabb kihívásaival is foglalkozik majd. Ilyen a digitális forradalom, a globalizáció, az éghajlatváltozás, illetve a migráció, a védelem és a biztonság.
Günther Oettinger szerint Nagy-Britannia távozásával 12-14 milliárd euró éves bevétel esik ki az Európai Unió költségvetéséből, ezért az
Milyen lesz 2020 után a Közös Agrárpolitika?
A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) nyilvánosságra hozott első tervezet után a fő kérdés, hogy mekkora lesz a szétosztható közös büdzsé, és milyen mértékben kell a tagállamoknak beszállniuk a támogatások finanszírozásába.
együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) jelenlegi nagyjából 1 százalékos hozzájárulását a jövőben legalább 1,1 vagy 1,2 százalékra kell emelni . A kilépés miatti költségvetési hiányt ugyanis nem hitelek révén, hanem főként tagállami befizetésekből pótolnák, a maradékot pedig megszorításokból, illetve más programokra szánt pénzek átcsoportosításból és új adók – például műanyagadó – kivetésével fedeznék.
Magyarország ellenzi a KAP megnyirbálását
A magyar kormány nem ért egyet azzal, hogy a Magyarországnak jutó KAP-források csökkenjenek 2020-2027-ben. Kormányzati nyilatkozatok szerint az alapvető cél az, hogy legalább a jelenlegi agrártámogatottsági szintet meg lehessen őrizni az új uniós költségvetési ciklusban.
Az uniós bizottság májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát. A beterjesztést számos egyeztetés előzi majd meg, amelyet nyilvános konzultációk egészítenek ki. (Forrás: agrarszektor.hu)
