Két hete, hogy ezt írhattuk ezen a helyen: az egyik "fegyveres" egészségügyi intézmény személyzete kelt ki magából, a BM Kórházat, mint hírlik, előbb-utóbb bezárják... Az egészségügyi munkaerőpiaci mozgásokat ezúttal az állam, a reform motiválja és gerjeszti, s egyáltalán nem lehetetlen, hogy a túlzott - és ezáltal a közpénzt túl nagy étvággyal fogyasztó - kapacitások egyáltalán nem háborúmentes lefaragásával végre-valahára a nővérkék nővérmunkát fognak végezni, s például nem parizert blokkolnak a kereskedelemben. Abban pedig szinte biztosak lehetünk, hogy ha az egészségügyet időnek utána a kormányzati és OEP-bürokrácia helyett "átveszi" a valódi biztosítás intézményrendszere, akkor a minőség versenye a minőségi személyzetet is kész megvenni a munkaerőpiacról. Bár eggyel sem többet a szükségesnél, hanem pont annyit, amennyi kell az ellátáshoz. Az akkor már nem elpazarolt közpénzekből pedig meg is fizeti - akár a mai, paraszolvenciában bővelkedő rendszernél is jobban - a három-műszakos, ágytálban gazdag kórházi munkahelyekről álmodó nővérkéket. De ennek csak akkor lehetünk majd tanúi, ha a mostani átszervezések hivatásos bekiabálói nem arra szövetkeznek, hogy megfúrják a reformot."
Most arról számolt be a hírügynökség, hogy - idézzük - "a Heim Pál Gyermekkórház Új eséllyel programjához 119 millió forint támogatásban részesült az Európai Unió Equal programjából, amelyből háromszáz gyesen, gyeden lévő ápolónő újbóli munkába állását segítik."
A lényeg, hogy valós igényeket támaszt az egészségügy munkaerőpiaca a megfelelően képzett munkatársakra. Vagyis a reform "csak" átalakítja, racionálissá teszi a gyógyító szakmát, a szolgáltatást, pénzt pazarló helyekről meneszti a fölösleges "költséghelyeket", ott pedig munkával látja el, ahol valóságos a hiány. Az Új eséllyel programjához sem véletlenül folytatódik ilyen tartalommal. Így:
"A támogatásból hat budapesti kórház háromszáz ápolónőjét tudják segíteni, hogy - több év kihagyás után - eredményesen térhessenek vissza szakmájukhoz.A Heim Pál Gyermekkórház, a Jahn Ferenc, a Fővárosi Szent István, a Péterfy Sándor utcai, a Szent László és a Szent Imre Kórház egyedülálló módon elkötelezte magát az ápolónők munkaerő-piaci reintegrációját, esélyegyenlőségét elősegítő családbarát programok, munkaszervezési formák iránt. A tapasztalatok szerint a program csökkentette az ápolónői fluktuációt is. A szakdolgozók a program során kommunikációs, számítástechnikai, ápolás-szakmai továbbképzéseken vettek részt, s a tréningek nagyban segítették visszailleszkedésüket a munka világába. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére indított Equal programra Magyarország 2004-2006 között összesen tízmilliárd forintot fordíthatott, melynek 75 százalékát az Európai Szociális Alap finanszírozta".