Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015–2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól. Az I. negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el  mögötte. A magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával – s jövő évi visszaesésével függ össze – áll a GKI havi prognózisában.

(Más előrejelzések szerint magasabb is lehet a növekedés.)

A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus. Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant. A beruházások az I. negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az I. negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.

Az év elején független elemzők 2,1-2,8 közé becsülték a magyar gazdaság növekedését.

Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja s a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások 2014 második feléhez viszonyítva az EU-ban és Németországban is kissé javulóak. A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán–orosz szembenállással, illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

2015 I. negyedévében az építőipar 9, az ipar 8, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3 százalék körüli bővülés várható. Az iparban továbbra is az export, illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, s dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és elektronikai ipar fejlődése is. Az év során azonban némi lassulás valószínű (6 százalékra), miként a kiskereskedelemben is (5 százalékra), főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával. A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.

A Kopint-Tárki elemzése szerint 3,2 százalékos is lehet a gazdasági növekedés.

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbinál kisebb, de az előző hónapokban mértnél magasabb; részben szezonális okok, részben a közmunkások számának átmeneti csökkenése miatt. Az I. negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3 százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékról 2,5 százalékra gyorsul.

Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, s a II. félévben a rezsicsökkentés és olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A forint a tavaszi erősödés után – főleg a görög fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság, de az alapkamat folytatódó mérséklése miatt is – májusban ismét gyengült. Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2 százalék körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátó rendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja a 2016. évi költségvetésben sem látható.