Elég meglepő helyről érte kritika a világszerte egyre több helyen felmerülő, de Finnországban egy kétéves kísérletben már be is vezetett alanyi jogon járó alapjövedelem teóriáját. Az ország legnagyobb érdekvédő szervezete szerint ez csak arra ösztönöz egyeseket, hogy kevesebbet dolgozzanak.
"Úgy véljük, hogy ez a módszer rossz irányba viszi a szociálpolitikát" - jelentette ki Ilkka Kaukoranta, a SAK vezető gazdasági szakértője a Bloombergnek. Már most hozzátette azt is, hogy a véleményük nem fog megváltozni a következő két évben sem, amíg az éppen csak most elindult kísérlet zajlik.
A finn szakszervezet attól tart, hogy az alapjövedelem általános bevetetésével sokan - kisgyermekes anyák vagy idősebb, munkaképes emberek - egyszerűen nem jelennének meg a munkaerőpiacon, vagyis csökkenne a munkaerő kínálat. Emellett attól is félnek, hogy a biztos bevétel tudatában az emberek túl könnyen utasítanának vissza kellemetlen munkaköröket, ami végül gazdasági problémákat okozna.
A Finnországban tesztelt modell általános alkalmazása öt százalékra nyomná fel a költségvetés GDP-arányos hiányát - mondta a szakszervezeti vezető, aki tagadja, hogy azért lennének az alapjövedelem ellen, mert ezzel feltehetőleg csökkenne a szervezet tagsága - és kevesebb tagsági díjat szedhetnének be. A Bloomberg idéz egy 2014-ben készült német kutatást, amely szerint a szakszervezetek az alapjövedelem bevezetése kapcsán alkuképességük elvesztésétől tartanak.
Az alapjövedelem támogatói úgy vélik, hogy a jóléti államnak minden egyes állampolgár számára megfelelő életszínvonalat kellene biztosítania. Már nem csak baloldali gondolkodók, de üzleti cápák is úgy látják, ez a megoldás, ha az emberek munkáját elveszik a robotok.
