„Egyes szegmensekben, például a korai fejes káposzta területén növekszik a hazai frissfogyasztás. A salátafélék tekintetében a pandémia visszaesést hozott, ez a zöldségféle az éttermek, szállodák étlapjának fontos alapanyaga. A hagyományos fejes saláta viszont kifejezetten keresett. Az európai piacon a magyar káposztafelületek, salátafelületek nem jelentősek, exportpiacra itt nem sok esélyünk van, viszont a hazai termékek fogyasztásának promóciójával kapcsolatban még sok a tennivaló”, ismertette Antal Gyula, a Syngenta zöldségvetőmag-üzletágvezetője.
A fejes káposzta, a kel- és vöröskáposzta termőfelülete az elmúlt évhez hasonlóan mintegy 3 ezer hektárt tett ki ebben az évben. Az egyéb káposztafélék, mint a brokkoli, a karfiol, a kínai kel és a karalábé termőfelülete kicsivel haladta meg az ezer hektárt.
A szakember az ágazatra váró kihívások közül kiemelte az egyre szélsőségesebbé váló időjárást. Idén a kora tavaszi fagyok, lehűlések után nehezen indult az állományok fejlődése, majd a légköri aszályos napok számában rekordot döntő száraz nyár okozott problémát a termelésben. Mindezek hatásait korszerű öntözési megoldásokkal lehet enyhíteni.
A csepegtető öntözés hatékonyabb, takarékosabb és növényvédelmi szempontból is biztonságosabb megoldást jelent. A káposztafélék növényvédelmében az idei év fő kihívását a rovarkártevők jelentették, ezek közül az eddig soha nem tapasztalt mértékű földibolha invázió okozott gondot. Emellett a hernyókártevők nyomása is magas volt, a káposztafélék esetében ez főleg a káposztalepkét és a káposztamolyt jelentette. A gazdaságok nagy problémája a megfelelő munkaerő-biztosítása. Itt a gépi betakarítás terjedése, vagy a drónok növényvédelmi célú használata jelenthet megoldást- derült ki a Syngenta közleményéből.
