„Az elmúlt években folyamatosan megfigyelhető tendencia, hogy a nagyobb autóipari beruházások fűtik egy-egy vármegyeszékhely lakáspiaci keresletét, így az árakat is, ezt láttuk Debrecenben a BMW és a CATL, míg Szegeden a BYD épülő gyárai kapcsán” – emelte ki az adatokat értelmezve Valkó Dávid.

Budapesten egyre inkább álom kategóriába tartozik az egymillió forint alatti négyzetméterár, mostanra már csak a pesti külső kerületekben volt ez alatt az átlag, ott 922 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. Összességében a fővárosban 1,2 millió forint közelében volt az átlagos ár, ami a budai hegyvidéki kerületekben a 1,5 milliót is megközelítette. Egy budapesti lakás átlagosan 62,5 millió forintért cserélt gazdát az első negyedévben, ez 8,8 millióval volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Ha a magyar lakáspiacot európai összevetésben vizsgáljuk, akkor a 2015-ös évet bázisnak tekintve továbbra is az élen jár Magyarország drágulásban, hiszen nominálisan 338,7 százalékkal, vagyis majdnem négy és félszeresükre emelkedtek a lakásárak. Még a mögöttünk második és harmadik helyen álló Litvánia és Portugália esetében sem érte el ugyanez az adat a 250 százalékot sem. Ha az inflációval kiigazítva, reálértéken vizsgáljuk a lakásárakat, akkor viszont már Portugáliában volt a legnagyobb, 196 százalékos az áremelkedés, Magyarország 188 százalékos adatával a második helyre szorul, míg a harmadik Horvátország 160 százalékkal.

„Tapasztalataink szerint az erős első negyedév után kicsit megtorpant a lakáspiac. A 3 százalékos kedvezményes hitel azonban az őszi hónapokban ismét élénkülést hozhat” – emelte ki Valkó Dávid. Így az OTP Ingatlanpont elemzője szerint tartható az a korábbi becslésük, hogy a tavalyi mintegy 133 ezer után 2025-ben a tranzakciók száma megközelítheti a 150 ezret, az áremelkedés pedig az év egészében15-20 százalékos lehet országosan, míg a frekventált területeken meghaladhatja a 20 százalékot.