Abban viszont egybevág a KSH adata és a piaci érzet, hogy az év elején gyorsuló ütemben emelkedtek a lakásárak, a használt lakások három hónap alatt 5,7 százalékkal, míg az újépítésűek 2,3 százalékkal drágultak. Az összevont lakáspiaci árindex az előző évihez képest 12,5 százalékos emelkedést mutatott, ami az inflációtól megtisztítva reálértéken 6,9 százalékos emelkedésnek felelt meg.

Az MNB ugyancsak a napokban publikált, friss lakáspiaci árindexe még a fentinél is nagyobb drágulást mért, a jegybank kiadványa szerint országosan 15,3 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint egy évvel korábban, és még a tavalyi negyedik negyedévhez képest is 7 százalékos drágulás volt tapasztalható. Kimagasló volt az emelkedés Budapesten, ahol egyetlen negyedév alatt is kétszámjegyű, 11,7 százalékos volt az áremelkedés, egy év alatt pedig 22,3 százalékkal kellett többet fizetni egy átlagos lakásért.

Az egyes vármegyeszékhelyeket megnézve az KSH arra jutott, hogy az átlagos négyzetméterár legnagyobb mértékben Szegeden emelkedett egy év alatt, a csongrádi városban 27,8 százalékos drágulás volt tapasztalható, így 759 ezer forint volt egy átlagos négyzetméter ára. Pécsett majdnem ugyanekkora, 27 százalékos áremelkedést mértek, így 676 ezer forintra ugrott az átlagár. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár került 24 százalékos drágulással, de alig maradt el Debrecen, ahol 22 százalékos volt az áremelkedés. A legkisebb, mindössze 3,8 százalékos drágulást Szolnokon mérték egy év alatt, de Szombathelyen és Kaposváron sem érte el a 10 százalékot az emelkedés. A vármegyeszékhelyek között a legolcsóbb az idei első negyedévben is Salgótarján volt, ahol 264 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméternyi lakás. Békéscsabán 388 ezer forintot, míg Szolnokon 433 ezret kellett fizetni egy átlagos négyzetméterért. A másik véglet Debrecen a maga 885 ezer forintos négyzetméterárával, miközben Székesfehérvár megközelítette a 800 ezer forintot, Győrben pedig 776 ezer forint volt az egységnyi átlagár.