Mielőtt bárki építkezésbe fog, nem árt megismerkednie az építésügyi előírásokkal. - tanácsolják a szakemberek. Azzal például, hogy az adott házhelyen megvalósítható-e a tervezett méretben a lakóépület vagy nyaraló, a család bővülésével ráépíthető-e még egy szint, beépíthető-e a tetőtér, s az építkezéshez, bővítéshez milyen dokumentumok, engedélyek beszerzésére van szükség. Az építési törvény - amely néhány pontjában éppen idén májustól változott - ugyanis szigorú szankciókat tartalmaz a szabálytalanságokra.

Mélyre süllyedt fegyelem

Igaz e szankciók módszereiben korántsem annyira drasztikusak, mint a horvát hatóságoké volt a közelmúltban a Vir-szigeteken: itthon ritkán van példa arra, hogy a hatóság elrendeli az engedély nélkül felhúzott ház teljes ledózerolását.

Pedig építésügyi szakemberek állítják: az elmúlt években igencsak mélyre süllyedt nálunk az építési fegyelem. Nőtt a szabálytalan - engedély nélküli vagy attól eltérő - építkezések száma, s ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. Amíg 2003-ban országosan 5688, 2004-ben pedig 5909 volt, 2005-ben már 6825-re emelkedett az utólag kért s kiadott fennmaradási engedélyek száma. Ehhez jön még a fennmaradási engedélyt nem kapott beruházásoké, amelyekre a szabálytalanság nyomán bontási, vagy átalakítási kötelezettséget rendeltek el a hatóságok. Számuk országosan szintén erős emelkedést mutat: három évvel ezelőtt 4900, tavalyelőtt 5171, az elmúlt évben pedig már 5438 bontási, átalakítási határozat született.

Leterhelt hatóságok

Természetesen az építési szabálytalanságok aránya megyénként különböző, s oka több dologban, közte a jelenlegi, nem eléggé hatékony hatósági és építés-felügyeleti ellenőrzésben (is) keresendő. Mert igaz ugyan, hogy az építésügy hatósági felelősének a jogszabály alapján három alkalommal is - az építési kérelem beérkezésekor, a beruházás közben, majd befejeztével a használatbavételi engedélyezés előtt - kellene "kilátogatnia" a építkezésre, a kis létszám, a leterheltség miatt azonban erre nemigen van mód. Emellett igen gyakoriak a helyi hatósági felelősök és az építkezők közti személyes kapcsolatok, kötődések is, melyek szintén hátráltatják a felelős ellenőrzést. (Ezzel magyarázható, hogy jövő januártól újjászerveződik a teljes felügyeleti rendszer. - a szerk.)

Ezért számos építkező úgy gondolja: nyugodtan "kihagyhatja" az építési engedélyezés - s a hozzá szükséges terveztetés - idő- és pénzigényes procedúráját, és engedély nélkül belefog a házépítésbe. Ilyenkor egyetlen jogi lehetősége marad ingatlana legalizálására: ha fennmaradási engedélyt kér a hatóságtól. Ez az utólagos igazoló dokumentum azonban a törvény szerint csak akkor adható, ha a tető alá hozott épület már elindítása előtt is zöld utat, vagyis építési engedélyt kapott volna. #page#

E dokumentumra azonban hiába várnak azon engedély nélkül felépített ingatlanok, melyek tiltott helyre, vagy nem az adott területre érvényes építésügyi szabályok figyelembevételével épültek. Amennyiben a szabálytalanul felhúzott építmény, toldalék nem tehető utólag szabályossá, a hatóság elrendelheti a lebontását. Sőt, ha a bontásnak a tulajdonos - a határozat, esetleges bírósági végzés ellenére - nem tesz eleget, sor kerülhet a hatósági bontásra is. Ez utóbbi azonban igen ritka, hiszen - bár utólag behajtható a tulajdonoson - a bontás költségeit az önkormányzatnak kell megelőlegeznie. Ezzel is magyarázható, hogy hatósági kényszerbontásra országosan évente eddig csak alig több mint 100 esetben került sor.

Mentesülni a büntetés alól

Természetesen az, aki "csak" az engedélyeztetést hagyja ki, és utólag megkapja a fennmaradásit, sem mentesül a bírság megfizetése alól. A bírság mértéke független az ingatlan (ingatlanrész) műszaki vagy forgalmi értékétől: a hely, funkció, térfogat és készültségi fok alapján  határozzák meg. Például a fővárosban 36 ezer forintot számítanak fel légköbméterenként szabálytalanság esetén a lakóépületekre, míg a megyei jogú városokban 25, a községekben pedig 14 ezret. Ezt szorozzák fel a készültségi fokkal arányos korrekciós tényezővel, melynek végeredményeként a kiszabható építésügyi bírság egy fővárosi, 100 négyzetméteres, alápincézett, tetőteres ház esetében akár 20-30 millió forintra is rúghat.

S hogy mi a helyzet az építési fegyelem tekintetében a Balaton és a Velencei tó környezetében? Veszprém, Somogy és Fejér megyékben az elmúlt három évben - miként országosan - tovább romlott az építési fegyelem. A leggyakoribb szabálytalanság, hogy a polgárok engedély nélkül vágnak bele ház, nyaraló építésébe, vagy ugyan van engedély, de jó néhány négyzetméterrel nagyobbat építenek a tervben megszabottól. Fejérben például 2003-ban 229, két éve 241, tavaly pedig 284 szabálytalanságra derült fény, melyek közül 85, illetve 79 és 129 esetben bontási, átalakítási határozat született. Ennél fegyelmezetlenebbek az építkezők Somogyban, ahol csupán az ún. kiemelt (parti) építésügyi hatóságok - melyek közé egyebek mellett Siófok, Fonyód, Földvár is tartozik - 2003-ban 154, két éve 147, tavaly pedig 154 bontási határozatot hoztak a hatóságok. E nagyvárosok közül néhányban hatósági bontást is végrehajtottak, de amint az adatok is jelzik: ezek hatása sem volt visszatartó erejű.