A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyében okoztak beázásokat.
Az előrejelzések szerint a következő napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, így a kárkifizetések januári számlája várhatóan tovább nő - tették hozzá.
Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok.
A Mabisz kiemelte, hogy a természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni - vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Hangsúlyozták: ebben a helyzetben különösen fontos, hogy senki ne váljon alulbiztosítottá, ami akkor következhet be, ha a lakás, ház újjáépítésének, ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített úgynevezett biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa.
