A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán jelent meg.
A koronavírus-járvány ellenére a lakásbérleti díjak emelkedésének nem akar vége szakadni Németországban – írja az N-tv.de hírportál. Bár 2021-ben a nagyvárosokban némileg csökkenhet a bérletidíj-emelkedés dinamikája, az elővárosokban, kertvárosokban, kisebb városokban olyan emelkedés várható, amely az eddigit is felülmúlja. A pandémia ugyanis erősíti azt a trendet, melynek során sokan kivándorolnak a nagyvárosokból a környékre.
A nagyvárosok belterületén már eddig is nagyon sokat emelkedtek a bérleti díjak, ott már kevesebb terét látják az emelkedésnek. A városkörnyék, a kertváros főleg a családosokat vonzza, akiknek több helyre van szükségük. A városokban főleg a kisebb háztartások maradnak, mint a fiatalok és az egyedül élők.
Elmaradoznak a külföldi lakásbérlők
Így vélekedik például a hamburgi Gewos Institut, amely szerint a magas árkülönbség a nagyvárosok és az elővárosok között emiatt csökkenhet. A befektetők is fokozottabb figyelmet fordítanak a nagyvárosok környékére. Már az első hullámban, tavasszal is alig csökkentek a lakásárak Németországban. A harmadik negyedévben pedig 3,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző év hasonló időszakához képest. A hét legnagyobb városban, köztük Berlinben, Hamburgban és Münchenben az emelkedés 4,5 százalékos volt. Igaz, 2019-ben 2018-hoz képest még nagyobb volt a drágulás.
A családok kivándorlása a városokból azok vonzáskörzetébe egyébként már évek óta tart az országban. A nagyvárosok elsősorban a külföldi munkaerő beáramlása révén növekedtek eddig, akik azonban most a koronavírus-válság miatt kisebb számban érkezhetnek – idézik az IW kutatóintézetet, Michael Voigtländert.
Nyaralás helyett inkább lakásra költenek
Keresik az ingatlanokat az olyan kisvárosokban, ahol jó a kínálat óvodákból, iskolákból és bevásárlási lehetőségekből. Valamint jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek a metropoliszok felé. A home office terjedése is erősíti ezt a trendet, hiszen az emberek hosszabb ingázást is be tudnak vállalni, ha ritkábban kell bemenni az irodába. Könnyebben megengedhetnek maguknak vidéken egy egy szobával nagyobb lakást vagy egy kertet. Eközben az országban a home office bizonyos költségeit, például az áramfelhasználást levonhatják az adójukból.
A német lakáspiac eddig meglepően jól átvészelte a koronavírus-válságot, senki sem számít nagyobb összeomlása a bérleti díjakban vagy az ingatlanárakban. Úgy tűnik, nem annyira túlértékeltek az ingatlanok, mint korábban gondolták, és a lakáshiány fennmaradt. Ezen kívül most sok ember szívesebben költ nagyobb összegeket a lakhatásra a karanténok és más korlátozások időszakában. Pénz is jobban van rá, mert például az éttermek zárva vannak, és szabadságot sem igazán lehet tervezni – mondja Voigtländer.
Sohasem lesz vége az áremelkedésnek?
Még inkább befektetői szemmel nézi a lakáspiacot a Finanzen.net cikke. Ők is megállapítják, hogy a világjárvány ellenére a lakások ára és bérleti díja sok városban egyszerűen tovább emelkedett. A németek által a megtakarítási funkció miatt sokszor “betonaranynak” is nevezett ingatlanpiac egyáltalán nem unalmas, főleg, hogy 2021-re sokan még nagyobb emelkedést várnak, mint 2020-ban volt. Annak ellenére, hogy sokan attól tartanak, a gazdaságban még jókora csődhullám és a munkanélküliség további növekedése várható.
A kereslet továbbra is határozottan meghaladja a kínálatot – véli Jürgen Michael Schick, az IVD ingatlanközvetítői szervezet elnöke. Néhány elemzőház korábban a válság miatt az árak esését várta, de már ők is módosították prognózisaikat és optimisták lettek.
Az áremelkedés okaként a szakemberek gyakran nevezik meg az alacsony kamatokat is, amelyek miatt kamatozó eszközökben nem érdemes megtakarítani. Ez kedvez a lakásbefektetéseknek és továbbra is magasan tartja az árakat. Ráadásul sokan úgy vélik, hogy a következő tíz évben sem lehet majd igazán rendes kamatokra számítani, ami fenntarthatja az eddigi lakásár-trendet.
Az egyik példaként megnevezett egyetemi városban, Münsterben például a piaci árra vetítve mintegy három százalék a lakások bérletidíj-hozama, így ott még további áremelkedésre is számítanak. Közben a 10 éves német államkötvények hozama negatív, évente –0,6 százalék körüli.
Eközben ebben az évben egyébként 300 ezer új lakást építettek Németországban, ez a legmagasabb érték egészen 2002 óta.
Ingatlan helyett ingatlan-részvényt?
Miután a Finanzen.net hosszasan taglalja azokat a szempontokat, amelyek alapján Németországban lakásokat érdemes választani, felsorol néhány tőzsdei befektetést is. Akik nem akarnak közvetlenül lakásba fektetni, vehetnek például a Deutsche Wohnen és a Vonovia részvényeiből.
A Vonoviát Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett lakáskiadó vállalkozásának nevezik. Összesen 415 ezer lakást kezel, ennek jelentős részét azonban Svédországban, Ausztriában és Hollandiában. A Deutsche Wohnen 162 700 lakásban érdekelt, de egyéb, üzleti célú ingatlanai is vannak. Elsősorban Németországra fókuszál. Például idősotthonokkal diverzifikálja portfólióját. Ezenkívül ingatlanalapok is vannak ezen a piacon, mint a Fokus Wohnen Deutschland.
Az utóbbi egy évben a Vonovia részvénye 21 százalékos, a Deutsche Wohnen 17, a Fokus Wohnen Deutschland Fonds pedig 5,25 százalékos áremelkedést ért el.
