A közép-, kelet- és délkelet-európai országokban (CESEE) az infláció májusban szinte mindenhol kétszámjegyűre emelkedett, az egyetlen kivétel Szlovénia volt. Az áremelkedés üteme Törökországban volt a leggyorsabb. A magas inflációs ráták oka többek között az Oroszországból és Ukrajnából származó mezőgazdasági export elvesztése volt. Az árakat a bécsi nemzetközi gazdasági tanulmányok intézete (WIIW) szerint a világpiaci kínálat szűkössége hajtotta fel.
Az osztrák gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a tizenegy országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország) az infláció idén átlagosan 11 százalékos lesz, a helyzet jövőre és az azt követő évben javulni fog. Az élelmiszerek, az energia és a közlekedés a "par excellence inflációs hajtóerők" - mondta Mario Holzner, a WIIW közgazdásza szerdai sajtótájékoztatóján.
A lakosságnak a magas élelmiszerárak különösen nagy problémát jelentenek, mivel kiadásaik 20-40, sőt egyes országokban akár 50 százalékát is erre fordítják. Ausztriában az élelmiszerek a lakossági kiadások mintegy 10 százalékát teszik ki. Aggasztó azonban, hogy a maginfláció (az élelmiszerek és az energia nélkül) szintén emelkedik. Ez jelentős negatív hatással lehet a gazdasági növekedési kilátásokra a következő hónapokban.
Járvány utáni fellendülés
Az ukrajnai háború eltérő hatást gyakorol a vizsgált 23 országra. Az uniós országok gazdaságai viszonylag ellenállóak, és a magas infláció, az energiaválság, az ellátási lánc problémái, valamint az ipari aktivitás csökkenő dinamikája ellenére is az idén várhatóan átlagosan 3,3 százalék GDP-növekedést érnek el. Ez azonban részben a koronavírus-járvány utáni fellendülésnek is köszönhető, melynek hatása az év második felében már gyengülni fog a WIIW prognózisa szerint.
Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban és a Moldovai Köztársaságban viszont csökken a gazdasági teljesítmény, Ukrajnában a visszaesés különösen súlyos, 38 százalékos lesz. Oroszországban a WIIW szakemberei 7 százalékos GDP-csökkenésre számítanak, szemben a tavaszi előrejelzésükben tett mínusz 9 százalékkal.
"Az orosz központi bank nagyon okosan cselekedett, és az árfolyamot gyakorlatilag az olajárhoz kötötte" - mondta Holzner. Az olajár annyira megemelkedett, hogy Oroszország exportja nominálisan is nőtt. Az olajárakban azonban mindig nagy ingadozások vannak, amelyek most a rubel árfolyamán is tükröződnek.Az Oroszország elleni szankciók középtávon fogják majd megmutatni a hatásukat, de az orosz ipar máris nagy károkat szenvedett - írja a WIIW elemzése. A nyugati technológiát, például a repülőgép-alkatrészeket sem lehet könnyen helyettesíteni. Holzner ezért úgy véli, hogy
"az orosz gazdaság számára közép- és hosszú távon is nagyon fájdalmas fejlemény lesz".Még jön orosz gáz
Az a tény, hogy Oroszország még nem zárta el teljesen a gázcsapot, és "engedi" Európának, hogy a nyár folyamán feltöltse a tárolóit, azt jelzi Holzner számára, hogy Oroszországnak nem áll érdekében teljesen leállítani a gázszállításokat, az azonban nincs kizárva.
Ukrajnában mostanra a háború előtti GDP 60 százalékának megfelelő kárt okozott az épületekben és az infrastruktúrában a háború. Bár a gazdaság mostanra alkalmazkodni látszik az új feltételekhez, a kapacitáskihasználtság még mindig 40 százalékkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt.
A nyugati befektetések azonban növelhetik a termelékenységet. A WIIW az informatikát és a mezőgazdaságot tekinti a befektetők számára legvonzóbb ukrán gazdasági ágazatoknak. Az EU-csatlakozás lehetősége az ukrajnai reformok igazodási pontjaként szolgálhat, és ösztönözheti a korrupcióellenes intézkedéseket az országban. Ukrajna azonban valószínűleg ezzel együtt is évtizedekre van attól, hogy teljes jogú EU-taggá válhasson - mondta.
Mi vár ránk?
A WIIW porgnózisa szerint a magyar GDP az idén 3,1 százalékkal növekszik, jövőre 1,5 százalékkal, 2024-ben 2,7 százalékkal. Az infláció az idén 11 százalékos, jövőre 6 százalékos, a következő évben 4 százalékos lehet. A munkanélküliségi ráta az idén és az utána következő két évben is 3,6 százalékos lesz. A GDP-arányos költségvetési hiány az idei mínusz 5,5 százalékról jövőre mínusz 4,3 százalékra, 2024-ben pedig mínusz 3,7 százalékra mérséklődik.
(MTI)
