A második negyedévben 4 millió 420 ezer volt foglalkoztatottak átlagos létszáma, 77 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 68,1 százalékra emelkedett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2016. novembertől január végéig tartó három hónapban volt utoljára 4,4 millió fölött a foglalkoztatottak átlagos létszáma.
A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak létszáma 107 ezerrel nőtt a tavalyi második negyedévhez hasonlítva, a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 3,2, illetve 11,2 százalékkal csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 83,7 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak foglalkoztatási aránya 1,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 28,9 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,5 százalékponttal, 51,2 százalékosra nőtt.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 53 ezerrel - 2,3 százalékkal - nőtt egy év alatt és foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal 75,1 százalékra emelkedett. A foglalkoztatott nők száma 13 ezerrel - 0,7 százalékkal - emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 61,1 százalékra javult. A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában - a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,2 százalékra nőtt, férfiaknál 81,0, a nőknél 65,6 százalékos volt a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta.
„Az aktívak számának további emelkedésére számíthatunk a közeljövőben, amennyiben a Nyugdíjas Szövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek hatására nem csak az aktivitás, de a foglalkoztatás is tovább emelkedhet, és a munkanélküliségi ráta is egyre közelebb kerülhet a 4 százalék alatti szintekhez az év második felében” – kommentálta az adatokat Virovácz Péter az ING vezető elemzője.
A szakember szerint ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés felfutása ellenére is egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása. Az ipari vállalatok közel 75 százaléka panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. Ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű, azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók, melyben főleg földrajzi és képzettségbeli problémák játszanak főszerepet. (Ráadásul a bérköltségek is egyre emelkednek.)
Van még munkahely a versenyszférában
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés a munkaerő-piaci adatokban, a tavaszi hónapokban rendszerint javulnak a mutatók, mert megkezdődnek a szezonális munkák. Az év további részében a munkanélküliségi ráta akár 4 százalék alá kerülhet. Ugyanakkor Németh Dávid azt is elmondta, hogy bár statisztikailag a mutatók kedvezőek, de most már nem a ráta további csökkentésére van szükség. A 3,5-4 százalékos munkanélküliségi ráta teljesen rendben van, lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. „Tehát nem a 2 százalékos munkanélküliségi ráta a cél, hanem az, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma” - fogalmazott a szakértő.
Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével. A versenyszektorban ugyanis vannak munkahelyek, de nincsenek betöltve, részben azért, mert nincs az adott állásra megfelelő képzettségű, tudású alkalmazott. Németh Dávid szerint lehetőséget jelenthet a munkaerő-piaci helyzet javítására az állami szektorban a bürokráciacsökkentés, ez ugyanis munkaerőt szabadíthat fel, az érintetteknek pedig a versenyszférában kell munkát találniuk.
