„Számításaink szerint 2024 egészében az előző évi 105 ezer után a 130 ezret is elérhette a lakáspiaci tranzakciók száma, 2025-ben ez pedig tovább emelkedhet, akár a 150 ezres szint átlépése is elképzelhető” – emelte ki Valkó Dávid.

A forgalmat tekintve szinte minden településtípus esetében további élénkülést mért a KSH, kivéve a községeket, ahol a harmadik negyedévben már stagnáltak az eladások. Az új lakások esetében az országos átlagár 67,2 millió forintra emelkedett, a négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot. Budapesten már 78 millió forint volt az átlagos újlakás-ár, ami négyzetméterenként majdnem 1,5 millió forintot jelentett. A használt lakások esetében országosan 519 ezer forintos négyzetméterárat regisztrált a statisztikai hivatal, ami 79 ezer forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül Budapesten 955 ezer forintra emelkedett az átlagos ár, ami 2025-ben elérheti az egymillió forintot is.

Így állunk Európában?

Európai összevetésben vizsgálva, továbbra is kiemelkedő a magyar lakásárak emelkedése, reálértéken a harmadik negyedévben csak Portugália előzött meg minket egy hajszállal ebben a mutatóban. 2015-höz képest náluk 85,4 százalékos volt az áremelkedés, míg a magyar piacon 84,8 százalékkal drágultak a lakások. A harmadik helyen Litvánia állt, ahol már csak 56,4 százalékos áremelkedést regisztráltak. Három európai országban – Finnországban, Olaszországban és Romániában – pedig egyenesen csökkentek az árak 2015-höz képest. Nominálisan a magyar piacon több mint háromszorosára emelkedtek a lakásárak 2015 óta, ami messze a legnagyobb drágulást jelentette egész Európában.