A lakásépítés főbb jellemzői jelentős területi különbségeket mutatnak. Budapesten az átlagos mértéket jóval meghaladva, 58 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Folytatódott a vállalkozások által építtetett és az értékesítésre szánt lakások számának csökkenése. Mindössze néhány településen figyelhető meg a lakásépítés, illetve az ezzel összefüggő vállalkozói aktivitás enyhe élénkülése.

A használatba vett lakások száma lassuló ütemben csökkent, 2011 első kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos visszaesést tapasztaltunk a mostani 20 százalékkal szemben.

Mélyponton a piac

A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos fogyást figyeltek meg a statisztikusok az egy évvel korábbi 35 százalékos csökkenés után. Az új lakásépítési engedélyek kiadásában nem mutatkoznak olyan éles területi különbségek, mint az új lakások használatba vételénél.

A megyei jogú városokban az  I–III. negyedévben kiadott új  építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten  és a többi városban az új engedélyezések csökkenése átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék). Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem  60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek.

A lakásépítések jelenlegi alacsony szintje mellett már néhány tíz, esetleg száz új lakás is kiugró emelkedést jelenthet egyes területi kategóriákban. Bár a megyei jogú városokban 25 százalékkal nőtt  a használatba vett lakások száma, a nagyobb aktivitás valójában csak néhány városra korlátozódik.  A megyei jogú városok közül csupán Szegeden és  Debrecenben épült idén eddig 300-nál több lakás, mellettük mindössze Kecskeméten, Győrben, Sopronban, Érden és Nyíregyházán haladta meg a felépült lakások száma a százat.

Átrendeződött az építtetői kör

Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának  csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent az elmúlt év első három negyedéve óta.

A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött jelentős területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel korábban még 76 százalékot tett ki, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt.

A községekben idén, akárcsak tavaly az új lakások 6 százalékát építtették vállalkozások. 2012 I–III. negyedévében mindössze 48 lakás épült önkormányzati megbízásból, ez alig háromötöde a tavalyi azonos időszak mennyiségének.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (42-ről 35 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (56-ról 62 százalékra). A korábban említett területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 78-ról 46 százalékra esett vissza, míg a megyei jogú városokban 33-ról 42 százalékra, a többi városban 36-ról 41 százalékra nőtt az értékesítésre szánt új lakások aránya. A községekben 6, az elmúlt év azonos időszakában 7 százalék volt az 2 értékesítésre épített lakások részesedése. Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, ez egy évvel korábban 2 százalék volt.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 33 százalékát építették (2011 első kilenc hónapjában 55, illetve 31% volt az arány). Az új lakások 12 (egy évvel korábban 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya  3 (egy évvel korábban 2) százalékos volt.

2012 I–III. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 négyzetméter volt, amely 6 négyzetméterrel több, mint korábban. Ez a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának 41 százalékról 45 százalékra emelkedéséből adódott.