Az újfajta szabadságformák januártól felmondási védelmi időt is jelentenek, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóval szemben ezen időszakok alatt sem közölhető felmondás.

A munkáltatók januártól jogot kapnak arra, hogy kivételes gazdasági érdek vagy jelentős működési ok esetében a már jóváhagyott szabadság kiadását megtagadják, vagy azt legfeljebb 60 nappal későbbre halasszák. Ezt azonban minden egyes esetben indokolniuk és igazolniuk kell, továbbá a módosítással kapcsolatos kárt és költséget is meg kell téríteniük. Fontos tudni, hogy az apasági szabadságot nem lehet elhalasztani, és a munkáltatókat megillető szabadság megszakítási jogot januártól az apasági és a szülői szabadságon lévő munkavállalókkal szemben nem lehet alkalmazni.

Munkaviszony megszüntetése csak indoklással?

Az uniós elvárásoknak megfelelően az új munkajogi szabályok előírják a munkáltatóknak, hogy olyan esetben is indokolják a munkaviszony megszüntetését, ha erre nem lennének egyébként kötelesek. Amennyiben ugyanis a munkavállaló a megszüntetést követő 15 napon belül arra hivatkozik, hogy munkaviszonyát a cég azért szüntette meg, mert élni kívánt a fentiek szerint részletezett munkaszerződés-módosítás kezdeményezés jogával, vagy mert az újfajta szabadságokat igénybe vette úgy belép a munkáltató indokolási kötelezettsége, amelyre 15 napja van. Ha az indokolással a munkavállaló nem ért egyet, munkaügyi pert kezdeményezhet, és kérheti, hogy a munkáltató fizesse meg a kárát. A határidő rövidsége és a lehetséges kockázatok miatt érdemes tehát a cégeknek tudatosan felkészülni az indokolás nélküli kiléptetések kezelésre.