„Az egyik uniós irányelv célja az volt, hogy a munkavállalók az eddiginél sokkal részletesebb és mielőbbi tájékoztatást kaphassanak a munkafeltételeikről. A pandémia sok esetben felülírta a korábban megszokott és az irodai munkakörnyezetben viszonylag azonos időkeretben ledolgozandó munkát. A szellemi munkakörökben megszokottá vált a hibrid munkavégzés, azon belül is a teljesen szabadon megválasztható munkahely és munkaidő. A teljes rugalmasság ellenpontjaként viszont egyre több munkáltató választja a munkaidő-keretben történő foglalkoztatást a hullámzó munkateher és a bérköltségek, túlóraköltségek optimalizálása érdekében” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Széles körű tájékoztatási kötelezettségek lépnek életbe
A munkáltatók a januártól belépő munkavállalók esetében már jóval szélesebb és sokkal inkább az egyes munkakörökre szabott tájékoztatást kötelesek majd adni. Ez azt jelenti, hogy megmaradnak ugyan a korábbi tájékoztatási elemek, viszont ezek kiegészülnek például a munkaidő-beosztással kapcsolatos tájékoztatással, tehát azzal, hogy mely napokra osztható be a munkaidő, azon belül mi lehet a lehetséges kezdő és befejező időpont, milyen tartamú lehet a túlóra.
Új tájékoztatási elem lesz a munkáltató által biztosított képzésekre vonatkozó információmegosztás is. Mivel a legtöbb cégnél nincs képzési politika, ezért fejtörést okoz, hogy miről is adjanak tájékoztatást. Az uniós irányelv által megfogalmazott cél alapján az tűnik járható útnak, ha a munkavállaló tájékoztatást kap a munkakörére előírt és jogszabály vagy szakmai előírás szerint teljesítendő képzésekről (gondoljunk csak az időszakos tűz- és munkavédelmi oktatásokra vagy a munkakörre irányadó kötelező továbbképzésekre). Ezenfelül évről évre értesülnie kell az adott cég által szervezett és opcionálisan igénybe vehető belső tréningekről is. A tanulmányi szerződések által biztosított képzések a tájékoztatáson kívül esnek, mivel arról a munkáltató és a munkavállaló egyedi megállapodást köt.
