Az elnök lépésének gazdasági kihatásait még nem lehet felbecsülni, de mindenképpen az olajár további emelkedésével kell számolni, mondják elemzők. Sem Szaúd-Arábia, sem az OPEC, az olajtermelő sországok szövetségének más tagjai sem fogják tudni megakadályozni, hogy az olajár, amely már meghaladja a hordónkénti 77 dollárt, elérje a 80-at is.
(fotó: flickr/Matt Johnson)
Ennél magasabbra viszont várhatóan már nem fog emelkedni. A szaúdi Energiaügyi Minisztérium szóvivője hangoztatta, hogy országa (a világ legnagyobb olajtermelője) “elkötelezett a stabil piacok, a tartós gazdasági növekedés mellett”.
Irán az OPEC harmadik legnagyobb exportőre, a szövetség kínálatának 12 százalékát adja, míg napi 3.8 millió hordós termelése a világtermelésnek csak 4 százalékát teszi ki.
Irán kivitele a szankcióknak az atomszerződés aláírását követő feloldása utánugyan gyorsan emelkedett, de fő vevői Kína, India és Törökország – három olyan ország, amely várhatóan nem veszi majd figyelembe, vagy megkerüli az Iránnal való kereskedelmet tiltó amerikai rendszabályokat.
Fontosabb, mi lesz Irán napi félmillió hordós olajkivitelével az EU-ba, a napi 250.000 hordóval, amelyet Dél.Korea vásárol és a napi 100.000 hordós japán exporttal.
Piaci elemzők mindenesetre nem tartanak attól, hogy a világ olajkínálata drámaian csökkenne; ha Irán kivitele mérséklődik, az kisebb hatással lesz, mint amekkorát már a válságban lévő Venezuala exportjának kiesése jelent.
(Forrás: Die Welt)
