A kamarai vezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) XXXII. küldöttgyűlésén úgy fogalmazott: az uniós csatlakozás óta eltelt négy évben "nem tudtunk érdemben uniós pénzt hozni a magyar gazdaságba, hoztunk persze néhány százmilliárdot, de ezek nem látszanak a vállalkozásokban".

Parragh László elmondta, hogy 2007 és 2014 között összesen mintegy 1.200 milliárd forint uniós forrás juthat gazdaságfejlesztésre, ebből 647 milliárd a nagyvállalatoknak, amelyek tulajdonosai főleg multinacionális cégek. "Így praktikusan ezt a pénzt visszafizetjük az uniós országoknak", és mindössze 435 milliárd forintot kapnak hét év alatt a kis- és középvállalkozások - tette hozzá, megjegyezve: egy év alatt a kiigazítás miatt több mint 400 milliárdot vett ki a politika a gazdaságból. Az évek során számos alkalommal jelezte a kamara a politikának, hogy a gazdaság rossz úton jár, az élet ezt mindannyiszor, most is bebizonyította - mondta az MKIK elnöke.

Jelenleg a költségvetéssel kapcsolatban azért nem hangoztatják markánsan véleményüket, mert szeretnék ha az időszerű kamarai választásokat nem zavarná meg semmi, amikor befejeződnek a választások, akkor "nagyon határozottan megszólalunk újra a gazdaság érdekében, védelmében" - ígérte az elnök.

Parragh László arról is szólt, hogy a politika tabunak tartja Bős-Nagymarost, a paksi erőmű blokkjainak üzemidő-meghoszabbítását, a szénbányák újranyitását, pedig az energiaárak elszabadulása miatt - a drágulás vélhetően tartós lesz - újra kellene gondolni ezeket, és időben.

Magyarország az energiának kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen javarészt importáljuk azt, ugyanakkor azt látjuk, hogy a döntéshozók nem igazán foglalkoznak ezzel a kérdéssel, "mindenről beszélünk csak arról nem, hogy mi lesz Magyarország energiaellátásával tíz év múlva" - mondta.

Az ország alapvető kérdésekkel nem tud foglalkozni, miközben belesüpped a politikai viták mocsarába - hangoztatta a kamarai elnök, aki bírálta a költségvetés bevételek növelésére koncentráló irányát, hozzátéve azt is: megítélése szerint érdemi, valós kiadáscsökkentésről sem lehet beszélni a politika minden ez irányú állítása ellenére.