Tényleg elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?
Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot.
Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagaik 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen szintre kellene beállnia a két inflációs mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a 15 százalékos cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári 15 százalékos nyugdíjemelés.
Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.
Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagaik megálljanak 15 százaléknál: ehhez az kellene, hogy a második félévben (azaz mostantól!) az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.
