„Felborította” a piacot, hogy Afrikában a madárinfluenza miatti zárlatot tavaly feloldották, az árak kilónként 1,8 euróra zuhantak, noha 2015-ben még 3,5-4 euróért is eladható volt a strucchús – mondta. A tenyésztők egy-egy eladott csibéért 23-25 ezer forintot kaptak még tavaly, de idén már csak tízezer forinttal kevesebbet, így szinte haszon nélkül kelnek el a madarak.
Az országon belül éttermek és viszonteladók a strucchús vásárlói. Főként a szlovák, román, olasz és cseh feldolgozóké a haszon, akik a Magyarországról származó, de kint levágott madarakat Nyugat-Európában értékesítik. Hajdúnánáson európai uniós szabványoknak megfelelő vágóhíd működik, itt bérvágást is vállalnak. Élő állatot pedig elsősorban a cseh és olasz piacokra lehet eladni – jegyezte meg Zoufal Béla.
A magas beruházási költség ellenére, húsz évvel ezelőtt 400-500 struccfarm működött az országban, jelenleg mintegy 90-100 vállalkozó foglalkozhat több ezer madárral – ismertette az adatokat a szakember. Az elmúlt években megszűnt a Magyar Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete, és az Országos Futómadár Terméktanácsot is felszámolták.
A zagyvarékasi strucctartónak korábban hét madárcsaládja volt, jelenleg öt, amely tizenöt tenyészállatot és a szaporulatot jelenti. Egy tyúk évente 30–70 tojást rak le, annak feléből kelnek ki madarak. A költési időszak kora tavasztól késő őszig tart. Egy kifejlett 10–12 hónapos élő állat mintegy két méter magas, és 80–120 kilogrammos, és 30-35 százaléka – általában a combja – értékesíthető.
