A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. „2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.
Vidéken is egyre magasabb a belépési küszöb
A drágulás nemcsak Budapestre jellemző, hanem a nagyvárosokra is, amelyekben szintén jóval magasabban van a belépési szint. Debrecenben ma már 50 millió forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet kapni, pedig öt évvel korábban 21,4 millió forint volt a lélektani határ. Szegeden 19 millióról 45,5 millióra, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millióra, Győrben pedig 21,2 millióról 44,9 millióra nőtt az árszint a legolcsóbb szegmensben.
Sokat elmond a fővároson kívüli nagyvárosok áremelkedéséről, hogy ma már csupán öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Salgótarján a legolcsóbb 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb nagyvárosokat képviselik 24-29,4 millió forintos lakáspiaci belépő árszinttel. Öt éve viszont még csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban, 22 millió forintnál olcsóbban pedig a településkategórián belül mindenhol lehetett még lakást vásárolni.
