A gazdaságpolitikai fordulatot elkezdő magyar gazdaságban tetten érhető a kiigazítás, s a reformok kezdeménye, amit az is közvetve igazol, hogy ezen cselekedetek nélkül pénzügyi krízis lenne. Vértes András szerint a fenntarthatatlanság pályájáról már lekerültünk, de még messze nem megnyugtató módon alakulnak a folyamatok. Konfliktusos szituációkat eredményez, hogy ahol elindult a reform, ott a rendszer nem megy tovább a régi feltételek között. Az államra vonatkozó változtatásoknál a legnehezebb elérni a megfelelő "megvalósító-képességet", például azért, mert állandóak a konfrontációk, vagy éppen hiányos a változásmenedzsment.
A növekedésre, az inflációra vonatkozó pillanatnyi mutatókkal valóban rosszul állunk, s most már az sem valós, hogy vagy az unió régi tagjaihoz, vagy a közép-európai országokhoz igazodottan működik a magyar gazdaság. Az EU régi tagországai háza táján komoly élénkülés tapasztalható már több mint egy éve - nálunk azonban nem. Közép-Európában jellemzően magas mindenütt a beruházások rátája - nálunk erről sem lehet beszélni. A világgazdaság alakulásával egyébiránt elégedettek lehetünk, csak szerény mértékben nőhetnek meg a kockázatok. Kínára, Japánra - minden ottani rezdülésre - ma már kötelezően oda kell figyelni. Vértes András jóslata szerint a 60 dollár körüli olajár valószínűsíthető, továbbá az, hogy Amerikában már nem nő, inkább csökken a kamat, s az Európai Központi Bank is időnek utána befejezi az alapkamat fölfelé változtatását. A GKI elnöke szerint Magyarországon az egyensúlyi feltételeket maholnap már normalizálódónak lehet tekinteni, bár a deficit Európában nálunk ígérkezik a legmagasabbnak. Javul azonban a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási igény is mind inkább elfogadhatóan alakul. Az ország adóbevételeit szintén kedvező tendenciák jellemzik, s Vértes András - valamint a GKI vezérigazgatója, Akar László a Piac és Profit kérdésére válaszolva külön is kifejtette - a tavaly évvégi, különösen a jövedéki befizetésekkel okkal lehet elégedett a büdzsé. Hasonló eredményekkel annak dacára is számolni lehet az idén, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített adójogszabályokat.
A gazdaságkutató szakemberi az infláció várható alakulásáról is előrejelzést adtak, miszerint a csúcs, ha nem következett be februárban, akkor legkésőbb márciusban lezajlik, szeptembertől pedig a zuhanásával lehet már számolni. A GKI a múlt évben elég sok vádat kapott, mert 252 forint/eurós átlagot jósolt erre az évre, azóta - pontosabban a múlt hét óta - tudható, hogy több mint jól gondolták. Egyébiránt nem változtatnak egyelőre ezen az előrejelzésen. Vértes András a verbális beavatkozás mellett a kamatcsökkentés nyilvánvaló eszközét is "bevetendőnek" nevezte, melyre a második félévben sor is kerülhet, az év végére pedig 6 százalékos alapkamatnak van realitása. Vértes-jóslat az is, hogy a pénzpiacok már megnyugodtak, s úgy is maradnak, elfogadták már a kiigazítás politikáját.
A GKI most nyilvánosságra hozott adatai közül figyelmet érdemlő a megállapításokkal együtt: a költségvetés a GDP 6,8 százalékának megfelelő deficit a szigorú költségvetési politika fennmaradása esetén biztonsággal elérhető. A 2007. évi hiány a GDP 6,5 százaléka lesz, s ez kisebb szám, mint a PM hivatalos adata. A bruttó államadósság valószínűleg csak megközelíti a GDP 70 százalékát. A beruházások 2007-ben csak 4 százalék körüli ütemben bővülnek, s mint ismert, tavaly ennél is sokkal rosszabb folyamatot jeleztek a számok. A gazdasági növekedés körülbelül 3 százalék lesz az idén, az alacsony értéknek az oka logikusan a csökkenő belföldi kereslet. Az ipar változatlanul jó adatokkal számol, a 9 százalékos növekedés mondhatni természetes. A számítások szerint az építőipar termelése is bővülni fog az idén.
