A befektetések továbbra is néhány kulcsfontosságú piacra összpontosulnak. Csehország a teljes magántőke-befektetések 27 százalékát vonzotta, amelyet Lengyelország követett 26 százalékkal. Litvánia a régiós befektetések 14 százalékát, míg Románia 8 százalékát szerezte meg. Ez a négy ország együttesen az összes közép- és kelet-európai befektetés háromnegyedét, valamint a magántőke-befektetésben részesült vállalatok 41 százalékát adta 2023-ban. Eközben Magyarország a teljes befektetések 6,7 százalékát könyvelhette el, azonban itt kapott a legtöbb vállalat magántőke-támogatást – összesen 115 cég, ami a régiós ügyletek 23 százalékát teszi ki. Szlovákia és Szlovénia viszont továbbra is lemaradásban van, mivel a teljes befektetésekből csupán 2,3 százalékot, illetve 0,76 százalékot vonzottak.

Lengyelországban bíznak leginkább a befektetők

A befektetők várakozásai szerint Lengyelország messze a legdinamikusabb befektetési célpont lesz Közép- és Kelet-Európában: a válaszadók 80 százaléka tartja az országot „ígéretesnek” a következő három évre. A régió többi országát ennél jóval alacsonyabb arányban, 45 százaléknál kevesebb befektető nevezte meg hasonlóan ígéretes célpontként. Csehország 43 százalékkal a második legoptimistábban megítélt ország, amelyet Észtország követ 39 százalékkal. Szlovénia és Románia egyaránt 20 százalékos eredményt ért el, míg Magyarország és Litvánia csupán 14 százalékot kapott.

A felmérés rávilágít a nyugat-európai befektetők és a helyi partnerek közötti együttműködés fontosságára. A régióban aktív nyugat-európai befektetők szinte kivétel nélkül helyi szereplőkkel közösen invesztálnak Kelet- és Közép-Európában. Ezen a téren még van kiaknázatlan lehetőség a közép- és kelet-európai szereplők előtt, mivel eddig mindössze 34 százalékuk lépett partnerségre nyugat-európai befektetőkkel, noha ezek a partnerségek további tőkét és szakértelmet vonzhatnának a régióba.