Lassulás Lengyelországban
A lengyel nemzeti bank a vártnál gyengébb júniusi, az építőipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó gazdasági adatok után a mérsékeltebb (dovish) monetáris politika jeleit mutatta. Glapinski jegybankelnök az infláció helyett a „jelentős gazdasági lassulásra” helyezte a hangsúlyt. Kijelentette, hogy „nem szabad, hogy az infláció csökkentése túlzott társadalmi terheket okozzon”. Ezzel több más tag is egyetértett, ami a lengyel kamatlábak jelentős raliját váltotta ki. Azonban az infláció és a (továbbra is célelőirányzat nélküli) inflációs várakozások meredeken emelkednek. Emellett a kormány további (a GDP 1 százalékának megfelelő összegű) költségvetési lazítást jelentett be, az ukrán menekültek letelepedése nyomán pedig égbe szöktek az élelmiszerárak és a bérleti díjak. Mivel Lengyelországban az inflációs várakozások még nem stabilizálódtak, valamint a béremelések is folytatódnak, az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok. A piac szemszögéből nézve a közelmúltbeli rali lenullázta a beárazott felárak nagy részét, így a lengyel államkötvények nagyon kevés kockázati prémiummal rendelkeznek, ezért nem vonzóak az inflációs kockázatokkal küzdő, dovish jegybank által jelentett kockázatok ellensúlyozására.
Csehország
Az új jegybanki igazgatótanács már a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az előző testülethez képest enyhébb monetáris politikai irányt fog képviselni. Emellett a jegybankelnök utalt arra is, hogy nem kedveli az irányított/rögzített árfolyamú devizákat (a CZK-ra árfolyampadló érvényes), ezért arra kell számítanunk, hogy valamikor, valószínűleg a fogyasztói árindex stabilizálódása/csökkenése után ezt a rendszert eltörlik. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh államkötvények árfolyama is emelkedett a dovish jegybanki nyilatkozatok hatására, ami arra késztette a kormányt, hogy megpróbáljon több helyi devizában jegyzett államkötvényt kibocsátani a növekvő hiány finanszírozására. A piacok most arra számítanak, hogy a kamatlábakat 7 százalékon rögzítik, de valószínűleg hosszú időre. Mivel azonban az infláció a kétszámjegyű tartományban mozog, az új jegybanki igazgatótanács is hamar rá fog jönni, hogy újabb emelésekre lesz szükség az inflációs várakozások stabilizálása érdekében. Az ikerdeficit továbbra is a legnagyobb kihívást jelentő tényező a valuta számára, amely leértékelődési tendenciát mutathat, ha a padló/felső határ eltörlésre kerül.
Költségvetési hiány Romániában
A szomszédos országokhoz viszonyított mérsékelt infláció ellenére Románia a bőséges támogatások miatt a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiányt jelentett. Szezonálisan a hiány a második félévben növekszik, aminek hátterében vélhetően a kormány által a háztartások magas energiaárak elleni védelme érdekében bevezetett ársapka és támogatási rendszer áll.
Mibe fektessünk?
Helyi devizában jegyzett kötvények: A Fidelity középtávon piaci súlyozást ad a közép- és kelet-európai térség papírjainak – ez azóta így van, amióta a központi bankok a második negyedévben ráébredtek a gyors emelések szükségességére. A hawkish (további szigorítás) jegybanki kommunikáció miatt a kamatemelések már egy ideje beárazásra kerültek, ami csökkenti a kínálkozó lehetőségek számát. Rövid távon inkább a magyar helyi devizában jegyzett kötvényeket részesítik előnyben a lengyel és cseh helyi devizában jegyzett kötvényekkel szemben, egyrészt a pozícionálás miatt (a piacok jobban számítanak a lengyel államkötvények árfolyamának emelkedésére, mint a magyarokéra, ami növeli a lengyel államkötvénypiac kiszolgáltatottságát), másrészt a nagyon negatív reálkamatok miatt a devizaárfolyammal kapcsolatos potenciális problémák miatt.
Deviza: A PLN-ben és CZK-ban fennálló kötvénykitettségekre fedezeti pozíciókat hoztak létre a Fidelity-nél, emellett a devizáknak a fent említett ikerdeficit és negatív reálkamatok miatti sérülékenysége miatt határidős devizaügyletekkel kimondottan shortolják is ezeket a devizákat.
Kemény devizában jegyzett kötvények: Most a közép- és kelet-európai USD/EUR kötvényekben látnak értéket, miután a hozamok és a szpredek megduplázódtak, még a gyenge devizaárfolyam, a növekedési sokk és a költségvetési helyzet romlása ellenére is. Úgy tűnik, hogy a leggyengébb BBB kategóriájú (magyarországi és romániai) és néhány magas hozamú (szerbiai) kötvények tudták a legnagyobb értéket előállítani.
