A felsőoktatás átalakítása az új kormány egyik kiemelt vállalása, amelynek része az alapítványi, ún. KEKVA-modell megszüntetése, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az Erasmus-programhoz való visszatérés biztosítása. Ugyanakkor a felsőoktatás jövőjéről szóló vita ma elsősorban az intézmények fenntartói struktúrájára koncentrál, miközben a valódi kérdés az, hogy a magyar egyetemek képesek lesznek-e alkalmazkodni a demográfiai, gazdasági és munkaerőpiaci kihívásokhoz. A BDO Corporate Finance szakértői hangsúlyozzák: Magyarország hosszú távú versenyképessége azon múlik, hogy képes-e magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú gazdaságot építeni, amiben a megfelelő humántőkét biztosító felsőoktatás stratégiai szerepet tölt be.

Társadalmi háttér: alacsony iskolázottság és csökkenő születésszám

A magyar felsőoktatatást két társadalmi trend is kihívások elé állítja: az iskolázottság és a demográfia. Az Eurostat szerint a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya Magyarországon még mindig csak 32,6 százalék, míg az Európai Unió átlaga 45 százalék körül mozgott 2025-ben. Márpedig a magyar gazdaság feljebb lépése a globális értékláncokban elképzelhetetlen a felsőoktatás megerősítése nélkül. A probléma csupán az, hogy a felsőoktatás működését egyre erősebben befolyásolja a kedvezőtlen demográfiai helyzet. A születések száma 2024-ben történelmi mélypontra süllyedt, ami néhány évtizedes késéssel közvetlenül megjelenik a felsőoktatásba jelentkezők számában is: már most látható, hogy a 2030-as évek végétől szűkülni fog az egyetemek potenciális hallgatói bázisa. A KSH szerint miközben 2011-ben még több mint 100 ezer fiatal jelentkezett felsőoktatási intézménybe, 2025-re ez a szám 84 ezer körülire csökkent.