Mivel a hazai gazdaságot az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta az energiaválság és a tavalyi szélsőséges aszály, negyedéves alapon tizennyolcadik, éves alapon a tizenötödik volt az uniós tagállamok rangsorában az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint - közölte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Negyedéves alapon a legjobb teljesítményt az ír gazdaság nyújtotta, ami azonban a speciális adókörnyezetnek köszönhető, így valójában Dánia, Románia és Ciprus 1,1 százalékos növekedése volt a legnagyobb. Messze a legrosszabb teljesítményt a lengyel gazdaság 2,4 százalékos negyedéves alapú visszaesése mutatta, de jelentősen csökkent a litván, az osztrák és a svéd gazdaság is.

Éves alapon szintén kiemelkedő volt a – torzított – ír növekedés, ezt leszámítva az élen a román, a ciprusi és a holland gazdaság végzett. Éves alapon a svéd és a litván gazdaság zsugorodott, stagnált a finn, valamint igen szerény növekedést mutatott a lett, a lengyel és a cseh gazdaság is.

Suppán Gergely szerint átfogóbb képet ad a tavalyi teljesítményekről, ha a tavalyi négy negyedév átlagát vesszük figyelembe, aminek alapján az ír adatokat figyelmen kívül hagyva a legjobb növekedést a máltai, a horvát, a portugál, a görög, a szlovén, a ciprusi és a spanyol gazdaság mutatta, döntően a turizmus folytatódó helyreállása és a kedvező klíma miatt jóval kisebb energiaigény hatására. Kifejezetten szerény volt a növekedés a szlovák, a finn, a lett, és a német gazdaságban.