Az egyes országok fontosságának növekedésénél Magyarország a listavezető mind gazdasági, mind politikai szempontból. Második helyen Csehország, majd általában a korábbi keleti blokk országai következnek, amelyeknél szintén megelőzi a gazdaság a politikát.
Németország fontosságának további növekedését inkább politikailag tartják lényegesnek, mint gazdaságilag, ahogyan Franciaország és Nagy-Britannia esetében is.
Politika és gazdaság szempontjából nagyjából egyformán várják Olaszország, Svájc és az USA fontosságának növekedését.
Az osztrákok kétharmada járt már Magyarországon. Túlnyomó részük nyaralt nálunk. Ezzel Magyarország a harmadik legnépszerűbb úti céljuk Németország és Olaszország után.
De számottevő azoknak az osztrákoknak az aránya is, akik foglalkozásuk gyakorlása vagy képzés miatt jöttek Magyarországra.
A szimpátia kialakulásában nagy szerepet játszanak a hagyományos beidegződések. Ezek érvényesülnek például Magyarország pozitív megítélésében, állapítja meg a bécsi Fessel-GfK közvéleménykutatása.
De aktuális problémák is befolyásolják a közvélekedést, így például negatív irányban a szomszédok közül Csehország és Szlovákia, továbbá Belgium és Törökország esetében.
A közhangulat lehetséges változásaira a legjobb példa Olaszország, amely a régóta berögződött kedvezőtlen megítélés után a legutóbbi időben a legrokonszenvesebb szomszédos ország lett. Szintén a legutóbbi évek során figyelhető meg fordulat Horvátország és Szlovénia megítélésében, ami jóval kedvezőbb lett a korábbiakhoz képest.
A csatlakozás az Európai Unióhoz a válaszadó osztrákok 52 százaléka szerint bizonyult helyes döntésnek, és csupán 29 százalék gondolja azt, hogy rossz döntés volt. Pozitív véleményt képviselnek nagyobb arányban a férfiak, magasabb iskolai végzettségűek, önálló vállalkozók vagy szabad foglalkozásúak, továbbá vezető beosztású alkalmazottak, és az 50 000 lakosúnál nagyobb városokban élők, beleértve Bécset is.

Az EU-csatlakozás előnyei között legtöbben a gazdasági lehetőségek kibővülését említik, majd sorrendben a nyitott határokat, az Euro bevezetését és a szintén nyitott munkaerőpiacot.

A hátrányoknál legnagyobb arányban az önállóság elvesztését nevezték meg, az EU-ba történő nagy összegű nettó befizetéseket, az átmenő forgalom megnövekedését, valamint a mezőgazdaságot ért negatív hatásokat.