Az “Új Európa” című elemzés 13 európai ország, közte a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia -- melyek jövő évtől csatlakoznak az unióhoz -- valamint Bulgária, Románia és Horvát-, Orosz- és Törökország ingatlanpotenciálját vizsgálva megállapítja: a kiemelt első hely az élénk befektetői tevékenységnek, az ingatlanpiaci tervezések, fejlesztések minőségének, az általános stabilitásnak és piacfejlettségnek, s nem utolsósorban a közelgő EU-csatlakozásnak köszönhető. A sorban utánunk a Cseh Köztársaság, majd Lengyelország következik, melyek az utóbbi években szintén jelentős ingatlanfejlesztéseket, s erőteljes növekedést produkáltak, így a befektetői tőke, illetve a nemzetközi kereskedelem számára is mind vonzóbbá váltak.

Az ingatlanpiac hazai fejlettségi szintjének kialakulását több intézkedés is elősegítette. Ezek közül a jelentés kiemeli – a térség országaihoz képest – viszonylag korán megkezdett, a gazdaság liberalizálására tett lépéseket, az aránylag fejlett kereskedelemi ingatlanok jó infrastrukturális ellátottságát, a privatizáció befejezéséhez való közeledést éppúgy, mint a tulajdonjog védelme érdekében alkotott jogszabályi hátteret. Mindez, valamint a még mindig viszonylag alacsony ingatlanárak, s a külföldi befektetések felé irányuló nyitottság a garancia arra, hogy az ország, ezen belül is a főváros az elkövetkező években is jelentős üzleti-pénzügyi központ marad.

Az üzleti célú ingatlanszektoron belül a kereskedelemmel kapcsolatban elmondható, hogy a legfőbb európai cégek jelen vannak a magyar piacon. A hasonló célú -- a nyugat-európai elvárásoknak megfelelő minőségű -- ingatlanfejlesztések (bevásárlóközpontok, szuper- és hipermarketek) főleg Budapest és környékére koncentrálódnak. S bár ezen a területen 2000. óta a fejlesztések üteme a korábbi évekhez képest valamelyest csökkent, a beruházások nem álltak le: a fejlesztések a nagyobb vidéki városokban folytatódnak.

Az irodák szegmensében a kilencvenes évek óta jelentős mennyiségű modern terület épült fel szintén a fővárosban és környezetében. S bár a kereslet az irodaterületek iránt csökkent az elmúlt évben, a kiemelt helyen lévő, költség-hatékony területek változatlanul vonzóak a bérlők számára. Az előrejelzés szerint az igény az új, korszerű területek iránt ismét felerősödik az elkövetkező egy-két évben, ami a kereslet-kínálat kiegyenlítődését segíti.

Magyarország – a piacelemzők szerint -- központi elhelyezkedése, és az EU-forrásokból finanszírozott legutóbbi infrastrukturális beruházásai, és egyéb ingatlanfejlesztései révén a régió raktározási és logisztikai központjává nőtte ki magát. A modern ipari ingatlanok (elsősorban is logisztikai szolgáltatás iránti) bérlői igények fokozatosan nőttek az elmúlt négy évben, aminek hatására idén is több tízezer négyzetméternyi új terület átadására kerül sor az ingatlanpiac a részterületén.