A CB Richard Ellis jelentése alapján az európai ingatlanok aránya szintén emelkedett, így a befektetési piac mérete is nőtt az elmúlt évek során. Hagyományosan az ingatlanok tulajdonos általi elfoglalása sokkal elterjedtebb Európában, mint például az Egyesült Államokban, habár a helyzet változóban van. A magas költségvetési hiány és az államadósság szintjének leszorítása miatt a legtöbb (eladási) tranzakció a közszférában volt megfigyelhető. Az elmúlt években számos esetben került piacra 2-3 milliárd euró értékű portfolió, de természetesen alacsonyabb értékű ügyletek is előfordultak.

Ír vásárlók, német eladók

A magánbefektetők kihasználják a közvetetten birtokolt ingatlanok nyújtotta adóelőnyöket. A magas jövedelmű magánszemélyektől tőkét gyűjtő csoportok és ingatlanalapok gombamód szaporodnak. A legjobban beazonosítható csoportot ír magánbefektetők alkotják, de egyre több a nem nevesített alap a piacon. Mára a magánvevők jelentős erőt képviselnek az európai ingatlanpiacon, nagyjából akkor arányban, mint a közvetetten vásárló intézményi befektetők 2006-ban.

Mind a tulajdonosok által elfoglalt ingatlanok eladása, mind a közvetett eszközök számának növekedése maradandó strukturális változásokat jelentenek az ingatlanpiacon. Az egyre nagyobb forgalommal bíró európai ingatlanpiaci trend a jövőben is várhatóan tovább folytatódik.

A piaci aktivitás ütemének növekedése országonként is jelentős trendeket mutat: Nyugat-Európában a legjelentősebb a német piac, ahol a forgalom a 2005-ös 20 milliárd euróról 2006-ra 51 milliárd euróra nőtt (+155%). Több nyugat-európai országban szintén duplázódott a piac mérete, például Belgiumban, Dániában és Luxemburgban is.

A gyors növekedés Közép-Kelet-Európában is folytatódott, a 2005-ös 5,8 milliárd eurós forgalom 2006-re 26,7 milliárd euróra nőtt. A trend tehát folytatódik: 2001 óta a térség piacának mérete minden évben megduplázódott. Az időszak kezdetekor az intézményi befektetések értéke 445 millió euró volt. (Itt olvashat a szállodapiaci befektetésekről.)

Lengyel, cseh és magyar célpontok

2006 során a legfigyelemreméltóbb növekedést Oroszország produkálta, melynek értéke 2,5 milliárd dollárt tett ki. Ugyanebben az időszakban az akkor még tagjelölt uniós országok, Bulgária és Románia is jelentős növekedést generáltak.

A befektetői környezet 2006-ban inkább nyugodt volt Magyarországon, szemben az előző évek élénk növekedésével. A térségben a 2000 óta érkezett befektetések összértékét tekintve Magyarország a harmadik helyen áll 3,5 Mrd euróval Lengyelország (10 Mrd euró) és Csehország (5 Mrd euró) után. Összesen 710 millió euró befektetést regisztráltak 2006-ban, azonban a piaci transzparencia gyenge, és a befektetések valós forgalma jelentős mértékben is meghaladhatta a becsült értéket.

2006 végén az irodapiacon 6,25%, a logisztikai piacon 7,25%, míg kiskereskedelmi egységek esetében 6,25% az első osztályú ingatlanok hozama. Új jelenség a piacon, hogy a tranzakciók jelentős hányada építés alatt álló projektekre irányult. Még a konzervatív befektetők is hajlandóak voltak kivitelezés alatt (akár komolyabb előbérleti szerződés nélkül) álló épületeket illetve olyan fejlesztési területeket vásárolni, melyeken még el sem kezdődtek a munkálatok. Ezeknél az ügyleteknél az átlagos hozam felett 1,2-1,5 százalékpontos kockázati prémiumot is beáraztak.