Az amerikai Harvard Egyetem Jeffrey Sachs vezette munkacsoportjának közreműködésével készült összesítés szerint Finnország az idén is megelőzte a tavaly is második helyezett Egyesült Államokat versenyképességből, növekedési esélyből pedig a tavalyi ötödik helyről lépett az első helyre, és a tavalyi első helyezett Egyesült Államok az idén a második helyre szorult. Versenyképességből a harmadik helyezett az idén Hollandia a tavalyi 4-ik helyéről javítva, növekedési kilátásból a harmadik helyezett pedig Kanada, a tavalyi 6-ik helyéről előrelépve.

Az ázsiai gazdaságok visszaestek a világranglistán. Japán idén a 15-ik helyezett versenyképességből, és 21-ik a növekedési kilátásokat tekintve. Ez utóbbiból tavaly a 20-ik helyen volt. A vezető nyugat-európai gazdaságok közül a németnek a versenyképessége idén a 4-ik helyre volt jó a tavalyi 3-ik helyett, növekedési kilátás szempontjából pedig a 14-ik helyről a 17-ikre csúszott le, Franciaország versenyképességi helyezése viszont az idén 12-ik a tavalyi 15-ik helyett, növekedési kilátása pedig a 20-ik helyre érdemesíti a tavalyi 21-ik helyett.

Magyarország a jelenlegi versenyképességet mérő rangsorban a 26-ik helyre ugrott előre a tavalyi 32-ikről, megelőzve a tavaly még jobban helyezett Dél-Koreát és Malájziát, továbbra is megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot. Versenyképességből Magyarország az idén már egy EU-országot is megelőz: Portugáliát, amely a 31-ik helyre esett vissza a tavalyi 28-ikról. A növekedési kilátást tekintve azonban Magyarország az idén visszaesett: a 28-ik helyre a tavalyi 25-ikről.

A lista idei legnagyobb nyertesei általában is skandináv országok, ezt a jelentés készítői az információs technológia nagy szerepének tulajdonítják.
Oroszország nemzetközi versenyképessége az idén az 58-ik helyre volt jó a tavalyi 52-ik helyett. Növekedési kilátásból Oroszország a 63-ik helyezett idén, a tavalyi 54-ik helyett.
Az idei listán 75 ország szerepel, 17-tel több, mint tavaly. A világrangsor sereghajtója Zimbabwe.
Forrás:MTI