Csaknem 6,8 milliárd ember él olyan országokban, ahol a korrupciós index pontszáma 50 alatt van. Ez a világ 8 milliárd fős népességének 85 százalékának felel meg.
A hetedik éve Dánia szerezte meg a legmagasabb pontszámot az indexen (90), és szorosan követi Finnország (88) és Szingapúr (84).
A legalacsonyabb pontszámot elért országok többnyire olyan törékeny és konfliktusok által sújtott országokban találhatók, mint Dél-Szudán (8), Szomália (9), Venezuela (10), Szíria (12), Líbia (13), Eritrea (13), Jemen (13) és Egyenlítői-Guinea (13).
A mintában szereplő országok több mint negyede (47) kapta az eddigi legalacsonyabb pontszámot az indexen, köztük Ausztria (67), Banglades (23), Brazília (34), Kuba (41), Franciaország (67), Németország (75), Haiti (16), Magyarország (41), Irán (23), Mexikó (26), Oroszország (22), Dél-Szudán (8), Svájc (10), az Egyesült Államok (65) és Venezuela (10).
Magyarország 2024-ben 41 pontot szerzett, így a 180 országot rangsoroló felmérésben a 2023-as eredményéhez képest 1 pontot veszített, s a globális lista 76. helyéről a 82. helyre csúszott vissza. Hazánk ezzel az eredménnyel az egymást követő harmadik évben lett utolsó az uniós tagállamok között a korrupció tekintetében. Az elmúlt esztendőben sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Magyarország ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből.
A Transparency International által közzétett 2024-es korrupciós észlelési index (CPI) szerint a globális korrupció szintje továbbra is riasztóan magas, a mérséklésére tett erőfeszítések pedig akadoznak. A jelentés világszerte súlyos korrupciós szintet tárt fel, az országok több mint kétharmada 100-ból 50 alatti pontszámot ért el. Az index globális átlaga nem változott, 43, ami rávilágít a korrupció elleni sürgős fellépés szükségességére.
