A kiadások 6000 dollár alá esnek olyan nagyobb gazdaságokban, mint Kína, Törökország és Mexikó. Az egy diákra jutó oktatási kiadások országonként jelentősen eltérnek, tükrözve a nemzeti prioritások és erőforrások közötti különbségeket.

A rangsor élén magasan Luxemburg áll. Sokkal többet költenek diákjaikra, mint bármely más ország. A kiadási szintek gyorsan eltérnek mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok között. A különbségek függenek az osztálylétszámoktól, a tanárok fizetésétől, a technológiákhoz való hozzáféréstől, és a felsőoktatási eredményektől.

Európában és Észak-Amerikában fordítanak a legtöbbet tanításra

Luxemburg messze felülmúlja minden versenytársát, diákonként több mint 31 000 dollárt költ, ami közel 9000 dollárral több, mint a második helyezett Norvégia, és többszöröse az alacsonyabb helyezést elérő országokénak. Az ország a tanári fizetések tekintetében is vezető helyen áll.

Az Egyesült Államok és számos nyugat-európai ország is az élvonal közelében szerepel, jellemzően 18 000 és 21 000 dollár között költve. Ezek a magas szintek mind az erős állami finanszírozást, mind az oktatási rendszerek magasabb költségeit tükrözik.

Kanada és az Egyesült Királyság is ebbe a felső kategóriába tartozik, ami a fejlett gazdaságokban tapasztalható következetes beruházásokat jelzi.

Az OECD átlaga nagy különbségeket takar

Míg az OECD átlaga körülbelül 15 000 dollár diákonként, a legtöbb ország messze elmarad ettől a középértéktől, és vagy jóval felette helyezkedik el Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, vagy jóval alatta a feltörekvő gazdaságokban.