A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok - kár volna szépíteni - igencsak függnek attól, milyen a két ország viszonya. A forgalom - a szerkezeti sajátosságokból adódóan elsősorban a magyar kivitel - megsínylette, hogy 1995-től hét éven át nem jött létre magas szintű találkozó, és egyéb tekintetben is olykor nagyon hűvös volt a levegő. Az 1998-as kormányváltás után például már abban az évben az előző évi 968 millió dollárnak csak alig több, mint kétharmadát, 660 millió dollár magyar árut tudtunk értékesíteni az orosz piacon, a rákövetkező évben pedig még ez is majdnem a felére, 356 millió dollárra csökkent. Azután három éven át a magyar export 450-470 millió dollár körül stabilizálódott, és csak 2003-ban kapott ismét lendületet: abban az évben kis híján elérte az 1998-es szintet, az elmúlt három évben pedig rendre évente mintegy 30-35 százalékos volt a növekedése. A magyar kivitel 2005-ben 1992 óta először túllépte az egymilliárd dollárt, nem is kevéssel: 170 millióval.
Lendületben
A nemrég mögöttünk maradt óévről még nincsenek végleges adatok, de a "részeredményekből " arra lehet következtetni, hogy a növekedés üteme nem torpant meg. Kell is ez, mert az energiahordozók magas ára miatt a mérleg magyar szempontból erősen passzív: 2005-ben például több mint négyszer annyiért vásároltunk orosz partnereinktől, mint ők tőlünk.
Kivitelünk szerkezete jónak mondható, és folyamatosan korszerűsödik: mintegy 80 százalékát földolgozott termékek és gépek adják, és említésre méltó, hogy a magasan földolgozott termékek, például a gyógyszerek, gyógyászati készítmények, számítástechnikai eszközök, híradástechnikai termékek részaránya még gyorsabban nő.
A kétoldalú forgalom mintegy 10-12 százaléka Moszkvával bonyolódik, és igen érdekesen alakul: a mérleg nekünk kedvez. Nagyjából tizenegyszer annyit adunk el, mint amennyit veszünk, 2005-ben 660 millió dollárt exportáltunk Moszkva városába, és csak 61 millió dollárét importáltunk onnan. Ez akkor is figyelemre méltó, ha a Moszkvában vámkezelt áru jó része onnan továbbmegy a régiókba. 2006 az előzetes adatok alapján még nagyobb magyar aktívumot ígér.
Irány a régiók!
A politikai kapcsolatok zavartalanul fejlődnek. A "nagyokat" nem számolva Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen ország kormányfőjével sem találkozott annyiszor, mint éppen a magyar miniszterelnökökkel: Medgyessy Péterrel négyszer, Gyurcsány Ferenccel háromszor. Tekintettel az oroszországi belpolitikai viszonyokra, ez jelentősen megkönnyítheti terjeszkedésünket a régiók irányába.#page#
Ezt különben mindkét részről kívánatosnak tartják: a közvetlen kapcsolatokból a különféle keretmegállapodások révén sokat profitálhatnak a magyarországi kis- és közepes vállalkozások is; a piacra lépés azonban nem könnyű feladat. Ennek megkönnyítésén munkálkodik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozata, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. és a FÁK Üzleti Klub. Rendszeresen gazdasági fórumokat, kétoldalú üzleti tárgyalásokat szerveznek, segítenek a partnerek fölkutatásában, szakmai hozzáértésüket és személyi kapcsolataikat, lobbilehetőségeiket azonban sokkal hatékonyabban tudnák kihasználni, ha több támogatást kapnának a kormányzattól. Ez különben az egész üzleti szféra határozott elvárása is.
- A FÁK Üzleti Klub előadás-sorozatot indít az orosz piacra igyekvő magyar vállalkozók számára - mondta el Németh Tibor ügyvezető. Beszélni fognak Oroszországról általában, és külkereskedői szemmel különösen. Milyen nemzeti programok léteznek ott, amelyekhez csatlakozni lehet, milyenek az orosz bankok, hogyan segít a magyar vállalkozóknak az Eximbank és a Mehib, milyen a közbiztonság, hogyan kell szállodát foglalni, vízumot beszerezni, milyen az orosz vámrendszer, hogyan kell partnert keresni, mire ügyeljen a vállalkozó szerződéskötéskor - néhány kiragadott téma a tartalomjegyzékből. Kiemelten kívánnak szólni a gyakori hibákról - más kárán tanul az okos. A vendéglátást és a szorosabb partneri kapcsolat kialakítását elősegítő beszélgetésekhez gyakorlati jó tanácsokkal szolgálnak, arról sem feledkezve meg, hogy fölhívják a leendő exportőrök figyelmét az orosz lélek rejtelmeire. Németh Tibor szerint hasznos, ha arra gondolunk, hogy az esetek döntő többségében az orosz partner is szeretne eladni, tehát kölcsönösen előnyös ügyletekre kell törekedni.
A termelési kooperációk volnának leginkább gyümölcsözőek. A FÁK Üzleti Klub a maga piacismeretével és személyi kapcsolataival segít partnert találni, az ötletet azonban kinek-kinek magának kell "kiizzadnia".
Javuló agrárkilátások
A magyar agrártermékek a rendszerváltozás előtt a szovjet piac legkedveltebb árui közé tartoztak. Több mint másfél évtized múltán is sűrűn kerül elő beszélgetésekben a magyar alma, bor, konzerv és megannyi más termék. Aztán éveken át távollétünkkel tüntettünk, ebben azonban objektív okok is közrejátszottak: elég, ha csak az orosz fizetési nehézségekre és arra az egyenlőtlen versenyre gondolunk, amelyet a nagy nyugati monopóliumok agyontámogatott termékeinek megjelenése váltott ki.
Az elmúlt években azonban ismét egyre több magyar áruval találkozhat az orosz vásárló: agrárkivitelünk 2004-ben 217,1 millió dollár volt, 2005-ben már 260,4 millió. Csak Németországba, Ausztriába és Olaszországba szállítunk többet. Időről időre persze különféle problémákkal kell szembenézniük a szállítóknak: a baromfit behozatali tilalom sújtotta - ezt nemrég föloldották -, a borkereskedők életét a szabályozók változása keserítette meg, összességében azonban e területen is kedvezően alakulnak a kivitel bővítésének feltételei: az utóbbi időben örvendetesen nőtt az érdeklődés a magyar borok iránt.
Kerekes András
