A legjellemzőbb akadály (a magyar válaszadók 58 százaléka ezt jelölte meg) az egymásra épülő, egymással összekapcsolódó munkafolyamatok világos, egyértelmű meghatározásának hiánya, aminek szerves eleme a rossz kommunikáció, a nem megfelelő információcsere a projektek résztvevői között. A második helyen az egyidejűleg elvégzendő feladatok túlzott mennyisége, (48 százalék), a harmadikon a szakképzett munkaerő elvándorlása, pótlásának megoldatlansága áll. Ez utóbbi azért érdemes kiemelni, mert a létszámhiány ellenére a feladatokat el kell végezni, ami jelentősen növeli a magasabb képzettségű szakemberek terheit, fokozza a stresszt, a kiégés veszélyét.

Miért keresnek jobban Nyugaton?

A magyar válaszadók több mint fele (53 százaléka) szerint a felek közötti rossz kommunikáció növeli a költséges hibajavítások, utómunkálatok számát, ami nemcsak a kiadások emelkedéséhez, hanem csúszásokhoz, késésekhez vezet, ami rontja a termelékenységet és a jövedelmezőséget. Ha csökken a bevétel, nem lehet megfelelő fizetéssel maradásra bírni a jól teljesítő dolgozókat, ráadásul a hazai szakértők több mint harmada szerint Magyarországon a kötbérfizetések és a nagyszabású projektek hiánya is nehezíti a béremelést.

„Az mindenképpen biztató, hogy a magyar válaszadók többsége, 70 százaléka szerint a projekt- és építésmenedzsment legjobb gyakorlatainak elsajátítása, csaknem 60 százaléka szerint pedig az új technológiák megismertetése növelné a termelékenységét, javítaná az ágazatban dolgozók bérezését. Az is derűlátásra ad okot, hogy az itteni szakemberek szerint a dolgozók képzése mellett a világos folyamatok bevezetése és a dokumentáció javítása is kiemelten fontos, ez ugyanis azt mutatja, hogy az ágazat szereplői tisztában vannak a problémákkal és nyitottak a helyzet javulását eredményező megoldások alkalmazására” – szűrte le a kutatás eredményéből Simon Szilárd, a PlanRadar magyarországi szóvivője.