„Ezek a vállalatok számos korszerű munkahelyet teremtenek, teljesítményt várnak és cserében támogatást nyújtanak dolgozóiknak. Vagyis minden a legnagyobb rendben van?” – kérdeznek vissza a szerzők. „Sajnos nem: a bérköltség emelkedése meghaladja a várt mértéket. A szakképzett munkaerő hiánya egyre drasztikusabb formában jelentkezik. És ez mind belső eredetű, strukturális probléma. Ezért Magyarország előnye csökken versenytársaihoz képest, és a külföldi vállalatok felülvizsgálják magyarországi szerepvállalásukat.”
Szinte csak címszavakban, az elemzésből a továbbiak derülnek ki: a külföldi érdekeltségű vállalatoknál gyökeret eresztettek a korszerű bérezési rendszerek. A javadalmazást a vezetés egyik eszköznek tekintik és ekként is alkalmazzák. A vállalatok átlagosan a magyar átlagkereset másfélszeresét fizetik munkavállalóiknak. A fizetések az elmúlt évben átlagosan 15 százalékkal emelkedtek, a 2002-es évre pedig mintegy 10 százalékos emelkedést várnak illetve terveznek. A béremelkedés három-négy százalékkal haladja meg az inflációt, ami mértéktartó eredmény és nem veszélyezteti a gazdasági fejlődést.

Sokkal komolyabb veszélyforrást és terhet jelent a vállalatoknak a változatlanul magas járulékos bérköltség. Ez a költségtényező nemzetközi és különösen a környező országok összehasonlításában érzékelhető hátrányává válik Magyarországnak. A magyar államnak csökkentenie kell a vállalatok járulékterheit – szögezi le tanulmány.
Gátolja a beruházásokat a szakemberhiány is. „Drámai mértéket ölt” a szakképzett munkaerő hiánya, és ennek több oka is van. Egyrészről teljes foglalkoztatás mutatkozik, másrészről azonban magas a munkanélküliség azok körében, akiket elégtelenül vagy rossz szakmára képeztek ki. Mivel a jövőben is jelentősen emelkedik a vállalatok szakemberigénye, a kialakult helyzetért a felmérés szerint a magyarországi szakképzési rendszer és nem megfelelő gyakorlat okolható. A szakmai képzésben és továbbképzésben ugyanis figyelmen kívül hagyják a vállalatok igényeit. Mivel az állam az egyetemi képzést részesíti előnyben, így főképpen a képzett szakmunkásokból mutatkozik hiány. A vállalatok részéről biztosított dolgozói továbbképzés széles skálája – bár nagyon fontos, hogy van ilyen - egyáltalán nem oldja meg a problémát.

A szakképzés hiányosságaival veszélybe kerül Magyarország egy korábbi, valójában "hagyományos" erőssége a nemzetközi versenyben. És sajnos a 2001. december végén elfogadott felnőttképzési törvény sem veszi figyelembe a gazdaság igényeit, amivel a jogalkotók a közelmúltban az irányváltás lehetőségét mulasztották el a német szakértők szerint.

„Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége többé-kevésbé elégedett saját gazdasági helyzetével” – zárul az idézett tanulmány.