A négy kormánypárti képviselő által jegyzett – a társadalombiztosítási alapok zárszámadásához 36 oldalon benyújtott – módosítójavaslat-csokor felülírná a társadalombiztosítási törvény, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény és még az önkéntes pénztárakról szóló törvény jó néhány passzusát is. A parlament egészségügyi bizottságának október 10-i ülésén Schwarz Tibor szocialista képviselő ezt úgy értékelte, hogy a kormányzat döntő csapást akar mérni a magánnyugdíjpénztárakra, míg Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselője szerint a változtatások éppen a magánpénztári tagok érdekét szolgálnák.
A változtatások lényege – egy sor technikai módosítás mellett –, hogy megszűnne a pályakezdők számára a kötelező magánpénztári tagság, munkába lépésüket követően 15 napon belül kellene nyilatkozniuk arról, hogy a kétpilléres vagy a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választják-e. Ám még ez a döntés sem lenne végleges, egy éven belül meg lehetne változtatni. Azoknak a fiataloknak, akik az elmúlt három évben lettek – kötelezően – tagjai az új nyugdíjrendszernek, 2002 végéig adva van a lehetőség a változtatásra, miként mindazoknak – függetlenül koruktól és munkaviszonyuk időtartamától –, akik valamikor beléptek egy magánpénztárba.
A tervezet intézkedik arról, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők pénztárba befizetett tagdíját miként kell átutalni a nyugdíjalapba. Arról nem esik szó, hogy annak a befizetett járulékával mi történjék, aki – pályakezdőként – az egy év letelte előtt magánpénztárba lépne át a tb-rendszerből. Egyes szakértők szerint alkotmányossági szempontból igencsak aggályos lenne, ha a befizető ezt a pénzt nem „vihetné magával”.
A változtatások másik sarkalatos pontja a normajáradék megszüntetése.
A normajáradék megszüntetése garantálja a két pillért választó számára, a jelenlegi szabályozás szerint, hogy legföljebb hét százalékponttal lehet alacsonyabb a nyugdíja – bármilyen rosszul is teljesített a pénztára –, mintha maradt volna a tisztán társadalombiztosítási rendszerben. A normajáradék megszüntetése azokat érinti, akik legalább 15 évnyi pénztártagságot tudnak majd a hátuk mögött, ennél rövidebb időtartamra ugyanis nem vonatkozik jelenleg sem az állami garancia, annak dacára, hogy aki átlépett az új nyugdíjrendszerbe, „lemondott” a már megszerzett tb-nyugdíja negyedéről.
A javaslat furcsasága az, hogy – miközben megszünteti a minimális járadékra vonatkozó garanciát – egy másik módosítással a felhalmozási időszak befejeztével folyósított ellátásra a garanciaalappal garanciát vállaltatna. Így nehezen értelmezhető az indoklás, hogy „a normajáradék intézményének megszüntetésével segítse elő azoknak a döntését, akik kellő mérlegelés nélkül választották a magán-nyugdíjpénztári tagságot”.
A módosító indítványok emellett nagyobb hatáskört adnak a pénzügyi szervezetek felügyeletének az ellenőrzésre és intézkedésre, a pénztárak tevékenységének felfüggesztésére, illetve a felszámolás kezdeményezésére. A javaslatcsomag része a tagszervezés feltételeinek és honorálásának részletes szabályozása.
A pénzügyminiszternek az a célja, hogy a tb-nyugdíj versenyképessé váljék a magánnyugdíjjal, egyelőre oly módon látszik megvalósulni, hogy egyik se legyen vonzó – állapítják meg a szakértők. Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója – a nyugdíjreform egyik kidolgozója – szerint annak következményeként, hogy önkéntessé válik a pályakezdők pénztártagsága, nehezebb lesz a befektetések hosszú távú tervezése, és ez a hozamokra is kihathat. A normajáradék eltörlésével pedig megszűnik egy mérőszám, amely mutatja a pénztár gazdálkodásának eredményességét, azt, hogy a várható járadék hol tart a tb-nyugdíjszinthez viszonyítva. A pénzügyi tárca számításaira hivatkozva hozzátette: lehet, hogy pillanatnyilag valóban „jól jönne” a büdzsé számára 200 ezer visszalépő és az általuk eddig befizetett tagdíj, ám hosszú távon ez nagyon kockázatos döntés.
A PSZÁF adatai szerint egyébként visszaáramlási hullámról nincs szó. A múlt évben a tagok egy százaléka „gondolta meg” magát. A pénztári szféra rossz teljesítménye szakértők szerint nem ingatja meg a tagokat, mert tisztában vannak azzal, hogy megtakarításuk több évtizedre szól.
Forrás: Népszabadság