A versenyképességnek, a reformoknak a "kötelezvényét" egy harmadik tényezővel, a klímapolitikával toldotta meg a liberális kormányzás két minisztériuma - jelentette be Kóka János Persányi Miklósnak és Kovács Kálmánnak a társaságában február 21-én egy sajtótájékoztatón. A gazdasági tárca vezetője a világot fenyegető veszélyek jellemzőit - számokban kifejezett trendjét - mutatta be mindenekelőtt, így például azt, hogy Európa hőmérsékletnek elmúlt száz évben bekövetkezett változásokból levezethető, hogy 2050-re az egyik fő felmelegedési ok, a globális kibocsátás a duplájára növekszik. Pedig Európában már legalább azt elérték, hogy nem növekszik az üvegházhatást előidéző anyagok mennyisége. A világ GDP-jének 5-15 százalékát is kiteszi a tétlenség miatti károkozás, illetve a károk elhárításának a költsége. Kóka János példának említette, hogy Európában 15 milliárd eurós kiadást emésztettek fel a 2002-es árvizek, 2003-ban a hőhullám ugyancsak a mi kontinensünkön 35 ezer halálos áldozatot követelt és 12 milliárdos kárt okozott. A hurrikánok 2005-ben 150 milliárd euró veszteséget eredményeztek, Ausztália agáriumának pedig 30 százaléknyi terméskiesést idézett elő a tavalyi szárazság.
A gazdasági miniszter pontokba szedett politikai kezdeményezés tényét jelentette be a liberális tárcák nevében. Az éghajlat-változási nemzeti bizottság felállítását mindenképpen szorgalmazzák. Teljes felülvizsgálatot kezdeményeznek a katasztrófavédelem szabályozása tekintetében, s kontroll alá kell venni - indítványozzák - a központi közbeszerzést, hogy az állam a jövőben olyan termékeket és szolgáltatásokat vásároljon, amilyenekkel az előállítók a legkevésbé járulnak hozzá a környezet károsításához. A kutatások nagyobb és koncentráltabb támogatását szintén szorgalmazzák, hogy innovatív megoldásokkal lehessen elősegíteni a jelzett cél elérését. A megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság növelését evidens módon szorgalmazzák a liberális tárcák, s külön fontos pontnak nevezik a hibrid hajtású gépjárművek elterjedését. Az adórendszerhez ugyancsak hozzányúlnak - legalább is a javaslataikkal mindenképpen -, hogy fiskális intézkedésekkel lehessen sújtani a nem környezetbarát technológiákkal dolgozókat, illetve fordítva is igaz legyen ez, preferálják az adókon keresztül is a környezetkímélő eljárásokat. Az iskolákban és a társadalomban egészében is persze a klímatudatosság erősítését ugyancsak előmozdítandónak gondolják a kormányzat tagjai.
További időpontokkal és a károsítás csökkentésének mennyiségi adataival Európának szánt ajánlásokat is nevesített Kóka János. Így: 2020-ra a '80-as évek második feléhez képest 20 százalékkal kell csökkenti az ország az üvegház hatású gázok kibocsátását. Ugyancsak 2020-as céldátummal az üzemanyag-termelésben a bioüzemanyagok arányát 10 százalékra emeli Magyarország, s szintén 13 év alatt hazánk elsődleges energiamérlegében a megújuló energia részaránya 20 százalékot tesz majd ki.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter - Brüsszelben tett látogatását követően - leszögezte, hogy egyes nemzetközi hírügynökségi jelentésekkel ellentétben hazánk igenis támogatja az EU-s bizottsági javaslatot, miszerint szükség lenne a fejlett országokban 30 százalékos csökkentésre, de az üvegház hatású gázok kibocsátását akkor is csökkenteni fogjuk a többi EU-taggal együtt 20 százalékkal, ha a világ más részein az indítványnak nem lesz foganatja. A környezetvédelmi tárca első embere is elemi fontosságú "beavatkozásnak" gondolja az energiahatékonyság hazai javítását, s jelezte azt is, hogy az egységnyi GDP-re fordított energiamennyiség tekintetében uniós sereghajtók vagyunk. Másfélszeres arányt képviselünk az EU-áglaghoz képest, de például Dánia hatszor hatékonyabban használja fel az energiát.
Az új Magyarország fejlesztési tervben igényeket, de programokat is megfogalmaz a kormányzat az energiahatékonyság jobbítása érdekében. Mintegy 40 milliárd forintnyi e célú támogatás már biztos, s ez az összeg 150 milliárd forintnyi beruházást mozdít elő - sorolta Persányi miniszter csakúgy, mint a konkrét területeket, ahol e pénzek megjelenését elvárják. Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár is számokkal operált, miszerint minden jel szerint jóval konkrétabb szerepet vállal a tárca a megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítésében. Ilyen jellegű beruházásokat 200 milliárd forintnyi értékben szorgalmaz Kovács Kálmán, az agráriumot pedig, mint az energiafű, az energiacserje és az energianád termesztését amúgy is szorgalmazó szektort előnyben kívánja részesíteni. Az államtitkár ugyan csak a pelletről emlékezett meg, mint a lakossági és az erőműi kazánok újszerű, mezőgazdasági eredetű fűtőanyagáról, de a lényeget, a mezőgazdaság intenzívebb bakapcsolását ezen keresztül is hangsúlyozta.
