A köztestületek jogosultak lettek egészségügyi szakmai irányelvek, ellátási protokollok és módszertani levelek véleményezésére, közreműködnek a továbbképzések szakmai tartalmának kialakításában, a kötelező továbbképzések témaköreinek meghatározásában, valamint részt vesznek a szakmai, tárgyi és személyi minimumfeltételek kidolgozásában.

Részt vesznek továbbá a szakmai képzőhelyek akkreditációjában, a szakképzések minősítésében.

Az indoklás szerint a szakmai önkormányzat intézményes részvételének biztosítása érdekében a szakmai kamarák – szakterületüknek megfelelően – tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelőtanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi egyetemek klinikai központi tanácsaiba.

Újdonság, hogy a kamarák évente tájékoztatják az Országgyűlés illetékes szakmai bizottságát tevékenységükről.

A Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság helyett a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál.

Rögzítették, az országos szervek és területi szervezetek elnöke azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra választható meg azzal, hogy azonos tisztséget összesen legfeljebb tízéves időtartamban tölthet be.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.