A 104 ezer lakosú Székesfehérvárnak szerencsére nincsenek napi működési gondjai, viszont a jövőre kieső források komoly gondot okozhatnak - jelentette ki Csapó Csilla, a település alpolgármestere az E-Magyarország 2008 konferencia Önkormányzatok és régiók elnevezésű fórumán. Elmondása szerint az évi 40 milliárdos költségvetésből - melyből hétmilliárd az állami támogatás - élő város bevételeinek majdnem fele a helyi iparűzési adóból (hipa) folyik be, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben úgy számolnak, hogy jövőre csak az idei összeg háromnegyedét tudják ilyen címen beszedni.
Székesfehérvár 58 oktatási intézményt tart fent, az általános iskolai tanulókhoz a költségek 50 százalékát, az óvodásokhoz még többet, a bölcsődésekhez pedig 70 százalékot ad a település. A helyzet akkor lehet kritikus, ha jövőre tényleg a várt mértékben csökkent a hipa-ból befolyó összeg, mert "a lakosság részéről jogos igény, hogy a szolgáltatásokat maradéktalanul teljesítsük, ami így jövőre biztosan nehezebb lesz" - hangsúlyozta a városvezető. A helyzetet súlyosbítja, hogy a környékbeli településekről is sokan Székesfehérvárra hozzák a diákokat, mivel gyakran nem tudják elindítani a hetedik, nyolcadik osztályt - közölte Csapó Csilla.
Látni kell, hogy amennyiben a vidéki iskolák tanulói a városba költöznek, az extra bevételt jelent az önkormányzatnak, hiszen amíg nő a normatív támogatás, addig nem indítanak új osztályokat, maximum megemelik azok létszámát, így nem kell több tanárt felvenni, nem fogyasztanak több áramot - reagált Gyenesei István önkormányzati miniszter. Szerinte a gond inkább ott keletkezik, ahol megszűnnek az iskolák.
Az igaz, hogy a közalkalmazottakat a bővülő létszám miatt meg tudják tartani, ám összességében nő a kiadás, mivel minden tanuló után a költségek ötven százalékát az önkormányzat állja - válaszolt Csapó Csilla.
Gondok a kicsiknél is
Az 1750 lakosú Kaposfő 330 milliós éves költségvetéssel rendelkezik, melyből igen nehéz a helyi oktatási intézmények fenntartása - jelentette ki Sztanyi Tibor polgármester. Elmondása szerint a költséghatékonység érdekében próbálnak megegyezni a környékbeli településekkel, hogy közösen üzemeltessék az iskolákat, ám ez nem megy könnyen: mindkét községben azonos számú tanuló van, ezért igen nehéz megállapodni, hogy maga az intézmény hol működjön tovább.
Az együttműködés érdekében engedményeket kell tenni, kompromisszumot kell kötni - emelte ki Sztanyi Tibor. Ebben a kérdéskörben már közeledtek az álláspontok, így a településvezető szerint van rá remény, hogy a közeljövőben megállapodásra jutnak.
Státuszt és pénzt a megyéknek
A megyei önkormányzatok nincsenek jó helyzetben, hiszen a területfejlesztési feladatokat a régiók vették át, a korábban pénzforrást jelentő illetékhivatalok pedig az APEH-hoz kerültek - kezdte előadását Kovács János, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége főjegyzői kollégiumának tagja, a Borsod megyei Önkormányzat főjegyzője. További problémákat okoz, hogy az építkezésekhez kapcsolódó régészeti feladatokat is átszervezték - az Állami Régészeti Szolgálat vette át -, pedig ebből is komoly összegekkel számolhattak korábban. Elmondása szerint ezek az összegek nagyon hiányoznak a büdzséből, ezzel együtt a likviditási gondokat is könnyebben oldanák meg.
Ennek megfelelően azt szeretnék, hogy a forrásaikat növeljék meg, vagy legalább tartsák szinten. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a kis vidéki önkormányzatok gyakran a megyéknek adják át azokat a feladatokat, amelyeket már nem tudnak ellátni - például a pszichiátriák és a fogyatékkal élők fenntartását -, így tulajdonképpen folyamatosan növelve a megyék feladatkörét, egyben pedig a kiadásait is. Ugyancsak gondot okoz, hogy a kistérségi szakellátásra kétszázezer forinttal több támogatást adnak, mint ha az a megyei, vagy a települési önkormányzat látná el - emelte ki a szakember.
A megyék másik kívánsága az, hogy a kormány végre egyezzen meg a megyék gazdasági státuszában. "Ez egy jogalkotási kérdés, amiben jó lenne minél hamarabb kimondani a végleges döntést, hiszen ezzel stabilizálni tudnák a rendszert" - hangsúlyozta Kovács János.
Nem mindegy, mit fejlesztünk
Az önkormányzati szektorban látni, hogy megvan a kedv és az igény a fejlesztésekre, azonban nem mindegy, hogy ezeket a beruházásokat később hogyan tudják fenntartani a helyhatóságok - közölte a Csanádi Ágnes, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese. Éppen ezért szerinte olyan beruházásokat kellene támogatni, amik olcsóbbá teszik a működést.
Gondot okoz, hogy az ilyen fejlesztéseket a kormány részéről sem ösztönzik eléggé, de legalább ugyanilyen fontos lenne a helyi vezetők szemléletváltása is a témában - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy hatékonyság- és nem presztízsnövelő beruházásokra van szükség.
