A társasági adóalapból teljes egészében leírható lesz jövőre az iparűzési adó - szerepel a 2006-os törvénytervezetben. A pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár ezt a bejelentést azonban megtoldotta a figyelmeztetéssel, nincs semmiféle jogi alapja annak, hogy vállalatok egyszerűen megtagadják ennek az adónemnek a befizetését. Az ugyan igaz, hogy tanácsadó cégek gyakorta jelzik ügyfeleiknek, az Európai Unióban megtámadandó a magyarországi gyakorlat, de egyelőre komoly büntetéssel sújtandók azon vállalkozások, amelyen a hatályos jogszabályt megszegik. Katona Tamás utalt a történeti előzményre, arra, hogy szakmai hiba volt 1999-ben, ahogyan az EU-s tárgyalások során hazánk kezelte az iparűzési adót, de Brüsszel a versenyjogi fejezetnél 2007. végéig derogációt adott, azaz tudomásul vette ezt az adónemet.
A PM közigazgatási államtitkára az adóügyekről "mellesleg" értekezett augusztus 17-én tartott sajtótájékoztatóján, ugyanis az államháztartás I-VII. havi helyzetéről kívánta informálni a közvéleményt. A legfőbb számot - a KSH minapi gyorsjelentését - Katona Tamás is "visszaigazolta", miszerint a második negyedévi növekedés 4 százalékra becsülhető, s ez egy kedvező, az előrejelzésekkel összhangban lévő adat a gazdaság állapotáról. A júliusi, a vártnál magasabb államháztartási többletnek is köszönhetően az első félévhez képest mérséklődött a pénzforgalmi deficit. A hat hónap során a GDP 4,4 százaléka volt a pénzforgalmi hiány, de az előző hónap "teljesítménye" alapján már csak 4,2 százalékot tett ki. Az év hetedik hónapjában 51,7 milliárd forintnyi többlet keletkezett az államháztartásban. A költségvetés ugyancsak többlettel zárt, 57,3 milliárdot elkönyvelve júliusban. Az elkülönített állami pénzalapoknál a júliusi szufficit 14,1 milliárd forint volt ekkor, a tb-alapoknál a deficit 19,7 milliárd forint volt. Az első hét hónapjában tehát az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül - 936,4 milliárd forint hiánnyal zárult, a prognózis pedig 959,3 milliárd forint volt. Az államtitkár szerint az idei éves hiány 1022 milliárd forint körül lesz. Katona Tamás óvatosan válaszolt arra a kérdésre, hogyan is alakul a tb gyógyszerkasszája az idén, mindenesetre a közelmúltban megismert gyógyszeripari körökből származó kalkulációt az 50 milliárdos túlteljesítésről nem erősítette meg.
A közigazgatás államtitkár augusztus 17-én ott folytatta, ahol a megelőző héten a politikai államtitkár abbahagyta: a természetbeni juttatások járulékszabályainak változása egy országgyűlési törvényt testesít meg, a tavaszi ülésszakon szavazta meg a Ház. Vagyis nincs ok a rácsodálkozásra, s annak követelésére, hogy a PM álljon el a módosítások bevezetésétől. Katona Tamás is kifejtette egyébként, hogy az adóköteles természetbeni juttatásokban rejlő adóelőny elsősorban az átlagkereset felettieknél jelentkezik, s különösen kedveltek a menedzsment szűk körére alkalmazott személyre szabott juttatások is. Nem minden ok nélkül változik tehát a járulékszabályozás az utazás - külföldi magánutazás - esetében, amelyeknél egyébiránt a kedvelt célpontok között szerepelt Kenya, a Kanári szigetek. A golfpálya-bérlet és antik bútorok, festmények esetében is bezárul a kedvezmények kapuja.
