Az Andrássy Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a hamburgi Europa-Kolleg, a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány, valamint a hamburgi Edmund Siemers-Stiftung szervezésében 2010. május 20-án és 21-én került sor Budapesten az Andrássy Egyetem tükörtermében és a Budapesti Gazdasági Főiskola Lotz-termében a „Europa nach dem Lissabon-Vertrag - Zukunftsperspektiven aus deutscher und ungarischer Sicht" (Európa a Lisszaboni Szerződés után - Jövőperspektívák német és magyar nézőpontból) című nemzetközi konferenciára.
Immáron több mint tíz éve találkoznak éves rendszerességgel német és magyar közgazdász- és jogászprofesszorok, kutatók, hogy elemezzék az európai integráció kihívásait, feladatait, külön hangsúlyt helyezve Németország és Magyarország szempontjaira, érdekeire. A tanácskozáson kiemelt szerepet kapott a demokrácia megvalósulása, növekedése a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek alakulása, valamint az eurózóna és a Stabilitási és Növekedési Paktum jövője.
A konferenciának különös aktualitást adott Görögország jelenlegi válsághelyzete valamint az euróövezet nehézségei. Wolfgang Schäfer közgazdászprofesszor, a hamburgi Europa-Kolleg igazgatóságának tagja szerint „nem árfolyam-válságról, vagy euró-krízisről beszélhetünk, hanem valójában bank- és adósságválság következett be. A jelenlegi görög válságkezelés sokkal inkább tüneti jellegű, ahelyett, hogy a krízis okait tárná fel és azok megszüntetésére törekedne". Abban meglehetősen egyöntetű véleményen voltak a szakemberek, hogy az Európai Unió bővítésének kérdésével a válságkezelés után is foglalkozni kell.
Dr. Szemlér Tamás, a Budapesti Gazdasági Főiskola Közgazdasági Intézeti Tanszékének vezetője előadásában kiemelte, „a nyugat-balkáni országok felzárkóztatása, és európai integrációs folyamatainak felgyorsítása az egész kontinens érdekeit szolgálja". Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola általános rektorhelyettese, és Gáspár Attila gazdaságstatisztikus az 1995 és 2008 közötti konvergencia-folyamatok elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy „a kevésbé fejlett tagországok felzárkózási esélyeiket meglehetősen eltérő módon tudták kihasználni, mely többek között az általuk alkalmazott gazdaságpolitika sikerétől függött. Igen szerény felzárkózást mutatott például Portugália, de lényegesen a lehetőségei alatt teljesített Magyarország is."
A tudományos együttműködés korábbi hagyományainak megfelelően a tervek szerint az előadások írásos formában német nyelven a Nomos Verlag gondozásában fognak megjelenni.
