A jelenlegi áfatörvényt januártól felváltó, a parlamentben megszavazott új jogszabály rendelkezéseiről korábban már beszámoltunk, most az illetéktörvényben történt legfontosabb információval bővítjük azt. A módosított illetéktörvény alapján bizonyos esetekben mentessé válik a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlan kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása (apportja). Ez olyan jogügylet, amely alapján egy társaság (átruházó társaság) megszűnése nélkül legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (átvevő társaság) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében (azaz közkeletű megnevezéssel - üzletágat apportál). A vagyonszerzőnek a fent említett feltételek teljesüléséről nyilatkozatot kell tennie az adóhatóságnál.
Ingatlanforgalmazási célú ingatlanok elidegenítése kapcsán is történtek változások, valamint eltörölték az igazolási kötelezettséget, mivel a továbbértékesítés megtörténtét az állami adóhatóság saját nyilvántartása, illetve az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján maga is ellenőrizni tudja. Új feltételként kerül a törvénybe, hogy az illeték törlésének feltétele immáron nem csupán lakóház-építés, hanem olyan lakóház építése, amelyben a lakás (ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át, így kívánva kiküszöbölni azt, hogy esetleg egy több hektár nagyságú telek esetén a beépítés megtörténjen egy minimális méretű lakóház felépítésével.
Mivel az áfa-törvény teljesen új alapokra helyezi az áfa gondolkodást, ezért annak alkalmazása az adóalanyok részéről további felkészülést, a változások hatásainak áttekintését, akár még belső rendszer-fejlesztéseket is szükségessé tehet. Érdemes tehát az új helyzetről adószakértőnél érdeklődni.
