Hozzátette:

“Számottevően lassult az új lakások árának emelkedése. A korábbi évekre jellemző két számjegyű drágulással szemben a fővárosi kínálati piacon az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 7 százalékkal közel 1,3 millió forintra, a vármegyeszékhelyeken lévő új ingatlanoké pedig 11 százalékkal 843 ezer forintra nőtt. Az év elején mért 20 százalékot meghaladó infláció fényében ez az áremelkedés szerénynek mondható, az infláció ugyanis leggyorsabban mindig az új lakásárakba gyűrűzik be. Ugyanakkor ezek a négyzetméterárak sok vevő számára már egyre nehezebben megfizethetőek, részben a magas lakáshitelkamatok miatt.”

A mérsékelt áremelkedésben szerepet játszik az is, hogy az új építésű lakások iránti kereslet - a használt lakások piacán látható tendenciákhoz hasonlóan - jelentősen csökkent, országos átlagban 20 százalékkal. A fővárosban 17 százalékkal, miközben a vármegyeszékhelyeken több mint 30 százalékkal. A kisebb városokban és a községekben pedig 16 és 15 százalékos volt a visszaesés.

Jókora különbségek az árakban

A szakember azt is elmondta, hogy Budapesten és az országon belül jelentős különbségek vannak. A főváros I., V. és XII. kerületében 2,5 millió forint körül van az átlagos négyzetméterár, míg több városrészben, köztük a XVII., XVIII. és XXIII. kerületben 1 millió forint alatt járnak az átlagos négyzetméterárak.

A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Pécsen 900 ezer forint feletti átlagár a jellemző, miközben például Nyíregyházán, Békéscsabán és Szolnokon nem éri el a 700 ezer forintot az átlagár.