Lassuló export, stagnáló feldolgozóipar

Hét százalékkal nőtt az ipari termelés volumene, az ipari exporté pedig tíz százalékkal az év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett gyorsjelentése szerint. A júliusi adatok 2,7, illetve 2,8 százalékos bővülést mutatnak, az ipari termelés tavaly mért 9,8, illetve az export múlt évi 12,4 százalékos volumennövekedésével szemben.

Az ipar júliusi termelésének és exportértékesítésének alakulásában az alacsonyabb bázis és a munkanaphatás egyaránt szerepet játszik. Az előző hónapokhoz hasonlóan a hazai eladások most sem érték el a bázisév szinntjét.

Mit várnak az elemzők?

Az első hét havi 7 százalékos növekedés után lassul az ipar termelése az év hátralévő részében, és 2011 egészében 6-6,5 százalékos lehet a növekedés, vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint a júliusi 1,4 százalékos visszaesés után várható volt a pozitív korrekció, a júniusi adat a nyugat-európai konjunktúra gyengülését tükrözte vissza. A júliusi érték arra utal, hogy a növekedés visszatért, de a két számjegyű növekedésnek búcsút kell inteni. A KSH jelentése ismét azt bizonyítja, hogy a belföldi kereslet gyenge, ezért továbbra is az export húzhatja az ipari termelést. Ugyanakkor az eurózóna beszerzési menedzserindexei, s ezen belül is a német mutató lassulást jelez, ami nem ad okot optimizmusra az év hátralévő részében, így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2011-ben az ipari termelés 6 százalékkal nőhet az elemző szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a júliusi adat ismeretében 6,5 százalékos iparitermelés-bővülést vár idén. Az év hátralévő hónapjaiban 2–4 százalék közötti év/éves adatra számít, de decemberben kiugróan jó adatot remél a bázishatás miatt. Az ipar szempontjából ő is bizonytalansági tényezőként értékelte az eurózóna vezető országaiból érkező romló beszerzési menedzserindexeket, amelyek kedvezőtlenül hatnak az ipar exportértékesítési lehetőségeire. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termékek alágazat közel 25 százalékkal kevesebb terméket bocsátott ki, mint egy évvel korábban. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy miközben az Apple termékeihez kötődő szállítók termékei iránt gyorsan nő a kereslet, addig a magyarországi termelők (Nokia, Elcoteq) ebből nem tudnak profitálni, mivel a versenytársakhoz kapcsolódnak.

Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alágazata adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele számottevően, 11 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának egyötödét kitevő számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásának exportvolumene 15 százalékkal visszaesett, idén ez már a negyedik hónap, amikor a KSH az alágazat exportértékesítésében csökkenést regisztrált. (Egy frissen alakult társulás átfogó segítséget nyújt a külpiacra lépést tervező kkv-knak.)

Az ipar belföldi értékesítése január-júliusban 5,1 százalékkal, júliusban 9,3 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év hetedik hónapjában 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 júliusában a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, a csekély súlyú bányászaté viszont egy százalékkal nőtt. Az energiaipar - villamosenergia- és gázipar, gőzellátás, légkondicionálás - kibocsátása 3,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Termelésbővülést a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben regisztrált a KSH júliusban. A jelentősebb súlyúak közül a feldolgozóipari termelés több mint 20 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a terület tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik. Számottevő bővülést regisztráltak a közepes súlyú vegyianyag-, valamint a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártásában (15,5, illetve 10,9 százalék), utóbbi alágnál a kivitel mellett a hazai eladások is növekedtek.

Visszaesés figyelhető meg - az előző hónapok adataihoz hasonlóan - a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés mintegy 14 százalékát adó számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártásban: az alágazat kibocsátása jelentősen, 23,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következménye. A harmadik legnagyobb alágazat, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát kitevő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 3,3 százalékkal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát jelentő hazai eladások visszaesése miatt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, a termelés csökkenéséhez a nyári üzemleállások is hozzájárultak.

2011 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,6 százalékkal visszaesett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 8,0 százalékkal, az új belföldi rendelések 4,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Idén az első hét hónapban az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - a 2010. január-júliusi 4,1 százalékos létszámcsökkenés után - 4,7 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. Az ipari termelés 2011 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt 2010 azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (14 százalék), a legkisebb a Közép-Dunántúlon (2,5 százalék) figyelhető meg.

Elérik-e a pénzügyi rendszer gondjai az ipari szektort?

Az államok az elmúlt időben „észvesztve” költekeztek, és túlnőttek valódi lehetőségeiken, hol a politikusok populizmusa, hol a szociális ellátórendszerek sajátosságai miatt; ennek az adósságnak a legnagyobb részét a bankok birtokolják – mondta Ferdinando Beccalli-Falco, a General Electric (GE) európai és észak-ázsiai elnök-vezérigazgatója az MTI-nek. Az üzletember kifejtette: költségvetési szempontból nagyon nehéz helyzetben vannak az államok, a bankoknak pedig jelentős a kitettségük erre az adósságra. Mindeközben az ipari vállalatok tovább nőnek. A kérdés az, mikor gyűrűzik át a pénzügyi szektor nyugtalansága az iparba. „Remélem, soha nem következik be!” – jelentette ki Beccalli-Falco, aki úgy vélekedett: a bankok inkább mutatnak hajlandóságot az ipari vállalatok finanszírozására, mint további államadósság-hitelezésre.

Véleményvezér